Gergely Tamás: ABRONCS – Mälar-parti séták 74.

Áll a két, általunk bejárt Mälar-parti sétány találkozásánál egy öreg tölgyfa. Egészen pontosan, a felső, vagyis a Hässelby strand terecskéje irányából érkező sétány már eléri, belefolyik a parttal párhuzamosan futóba, s amikor onnan elindulunk a Grimsta erdő felé, rögtön bal kéz felől található. Lehetetlen nem észrevenni, ugyanis olyan öreg, hogy már csak a kérge létezik, belül üres, azon csodálkozom, hogy egyáltalán kirügyezik. De kirügyezik, tehát nem halt ki, bár… egyesek a korát kétszáz, mások négyszáz évre teszik.
Van neki neve is: svédül Önskeek, amit magyarra talán úgy fordíthatnék, hogy Óhajok tölgye vagy Kívánságtölgy. A különös név magyarázata; a hiedelem szerint aki belebújik a kérge által kialakított üregbe, és erősen gondol valami olyasmire, amiről szeretné, ha megvalósulna, akkor az be is következik. Kíváncsiságból meg reménnyel tele gyakran bújnak bele…
Hogy az ágak súlyától a tölgy ne essen szét, fémabronccsal vették körül valahol a dereka felett. S az abroncs teljesítette a feladatát, fánk egyben maradt. Az igaz, hogy egyesek szerint a fém annyira belevág a törzsébe, hogy lehetetlenné teszi a víz felszívódását. Legalábbis megnehezíti, mert, mint mondtam, a levelek így is megjelennek rajta.
Amiről eddig nem tudtam, hogy nem egy abroncs volt a fán, hanem legalább kettő – ugyanis a minap elhaladtunk mellette, s látjuk, hogy gondos kezek megpucolták a fát, elhalt ágait levágták, azokat kupacba gyűjtötték, s hát az egyik levágott (vagy letört?) ágon is van egy kisebb abroncs.
Hm. Azaz egy emlék ugrik be, régi emlék, még a gyerekkoromból. Homoródszentmártonban vagyunk, én ott töltöttem a vakációim nagy részét, szüleim utánam jöttek, hogy hazavigyenek, s egy ilyen alkalommal, amikor Gyula bátyámék felől jövet az unitárius templom mellett elhaladunk, mondja Apám, hogy a templomtorony derekán még ma is látható fémabroncsot kovács nagyapám készítette. Műhelyében elkészítette mérései alapján az abroncsot, majd felkérte az inasait, hogy szereljék fel azt a megfelelő magasságban. Ugyanis tériszonya nem engedte meg, hogy maga feltegye.
Szóval abroncsemlék, amitől kikerekedik, egésszé válik skandináviai életem. A fát nézem, de a képzeletbeli háttérben meglátom a tornyot.
À propos: abroncs.

***

Gergely Tamás író, újságíró, szerkesztő. 1952-ben született Brassóban, ott végezte középiskolai tanulmányait, majd Kolozsváron szerzett magyar-francia szakos diplomát. A Szatmár megyei Tamásváralján tanárkodott, Bukarestben volt újságíró nyolc éven át. 1987-tõl Svédországban él.

Forrás-kötete a Kriterionnál jelent meg, második könyve a Mentornál Módosítás címmel, már a ’89-es változás után. Az utóbbi években az Üveghegy közli gyermekeknek írt meseregényeit illetve felnőtteknek szánt prózáját. Tíz éve publikál a Lenolajban, elsősorban félperceseket.

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Gergely Tamás alkotásai megvásárolhatók itt.

Gergely Tamás Mälar-parti séták sorozatában eddig megjelent írások: