2026-03-10
2 perces (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: FÖLDÖNKÍVÜLI
Komája jött a hírrel, hogy a földönkívüliek tartják fogva bolygónk lakóit. Olvasta valahol. Ők határozzák meg, mit csinálunk.
Vadmalac elgondolkozott ezen. Majd kis idő múlva arra kérte a komáját, emelje fel a bal karját.
Komája felemelte.
Engedje le. Leengedt...
Gergely Tamás írása
Az élelmiszerüzletbe tartok, a bejátatól tíz lépesre észreveszem, hogy ő is. Utunk – az övé meg az enyém – kb. 20 fokos szögben találkozik. Egy az utunk más szóval, én talán fél lépéssel előbb járok.Határozott lépések részéről, talpig feketében.
- Szép ...
Maróti Ildikó: Miért csinálta ezt ez a medve?
Miért csinálta ezt ez a medve? Genetikailag tudtommal nincs belekódolva a rendrakás a medvefélékbe, evolúciós haszna kötve hiszem, hogy lenne benne.
Kiöregedett cirkuszi mackó lehetett, és ott tárgyak felállítása volt az attrakciója?
Kiszökött állatkerti jószá...
Márffyné Horváth Henrietta: Ki vagyok én?
Az elmúlt időszakot, melyet átvegetált, ha színnel kellene jellemezni, leginkább a szürke felelne meg rá. Nem sötétszürke, se nem világos, hanem az a közepes, mint amilyen a szövegszerkesztő oldalhasábja. Egyenletesen szürke és pont. Semmi eltérés, semmi kirív...
Havas Zsigmond: A macska
Dickensnek volt egy macskája, aki mindig az író asztalán ült és mozdulatlanul figyelte a mester kezét és benne a tollat. Csak akkor mozdult meg, ha az óra az esti tízet kezdte ütni. Ilyenkor kis mancsát rátette az író karjára és ütögetni kezdte. Mintha csak az...
Havas Zsigmond: A FÉLELEM
A félelem már gyermekkorában belekapaszkodik az emberbe és elkíséri a sírig. Az egyik ember a sötét szobában fél, a másik a fogfájástól, a harmadik az éhezéstől. Ádám is félt, pedig nagydarab, erős, egészséges ember volt.
- Megyek az utcán és egyszerre úgy ér...
Paulovics Tamás: HATVANHÉT TELE
Hatvanhét tele volt, december.
Elmúlt már karácsony, korcsolyáztunk. Egy nagyfiú: a Lovász Jancsi igazi jégkorongot hozott és szájtátva néztük: milyen menő ütője volt. Én nem fértem be egyik csapatba sem.
Kicsi voltam még, lassú és ügyetlen. Így aztán egyre k...
Maróti Ildikó: A reményről és a vágyakról
Ajándékozz reményt! - olvasom egy aluljáróban, a gitározó srác mellett, aki szintén reménykedik, hogy megtelik a sapkája apróval.
Rilke írta "Sohase feledd, hogy kívánj magadnak valamit! Ebbe sohase szabad belefáradni. Beteljesedés, azt hiszem, nem létezik, de...
MARÓTI ILDIKÓ: Kétezerrel több
Kétezerrel többet kaptam vissza, szólok az eladónak és mutatom is. Rám néz, és lassan, tűnődve kérdezi: Kétezerrel többet kapott és most visszaadja? Furcsa a tekintete, ahogy tetőtől talpig végigmér, nem tudom, mire gondolhat. Még hallom elmenőben a hangját, a...
Havas Zsigmond: Makaróni
A férj délben hazajött, szó nélkül megette a levest, és csak akkor horkant fel, amikor a makarónit meglátta.
- Legalább százszor mondtam, hogy nem szeretem a makarónit, és te mégis csináltál.
A feleség türelmesen válaszolta:
- Kedvesem, sosem mondtad, hogy ne...