2022-06-23
próza 10
Gergely Tamás: Szent Iván-éj
Alaposan felöntött a Koma a garatra, Vadmalacnak a hátán kellett hazacipelnie.
”Vizsgáztatta” útközben:
– Nahát, te szent aztán nem vagy…
Ebben egyhangúlag megegyeztek.
– Iván?
A Komát a rosszullét környékezte a kérdés hallatán, mire beleburrogott a Vadma...
Gergely Tamás: VERES ÉG
”Veres az ég alja” – mondta magában Vadmalac. Magában, hogy a többit ne zavarja.
Ne kavarja fel a lelki világukat. Elég sok a baj amúgy is, van, amin gondolkozzanak.
”Veres-e valójában? – Ezt is magától kérdezte. – Vagy csak annak képzelem?”
Majd így folyta...
Gergely Tamás: LAMIUM ALBUM – ÁRVACSALÁN – Mälar-parti séták 56.
Ülünk kedvenc helyünkön: a tölgyfarönkön a Mälar-parton, s hát észreveszem a közelünkben a fehér virágokat. Az árvacsalán virágait. Szerény voltuk ellenére feltűnőek, mert sokan vannak. Mintha tejjel öntötték volna le a rét szélét. Árvacsalán, lamium album, te...
Gergely Tamás: GÁT
– Pléh a szívem – szólal meg Vadmalac, de van Malackának ez ellen egy tromfja:
– Az már volt, évekkel ezelőtt mondtad.
Vakarja Vadmalac a bozontját:
– Na jó, hát akkor beton. Gát.
– Azt meg hogy érted?
– Hát hogy nem engedi hozzám a tragédiát. Még egyes e...
Gergely Tamás: BOMBA
Két kimentett poros könyv s egy pár cipő volt a kezében.
– Ennyi maradt.
– Bomba? Vagy robot? – kérdezte Vadmalac.
– A tető szakadt be, épen két fal maradt.
Mondta a koma, a ház volt élete mukájának az eredménye.
– Nálunk meghúzhatod magad – mutatott a sz...
Maróti Ildikó: Arról, hogy mi lenne jó
- Az lenne jó, ha az iskola udvarán volna egy nagy medence, és abba ugrálhatnánk fejest, azt mondják erre az időre, hogy jó idő, de szerintem nem az, mert dögmeleg van. - mondja egy szuszra a fiú, aki otthon unta magát, mert minden játékával játszott már, soka...
Szuhay-Havas Marianna: A bizalomról és a boldogságról
Az óvodából hazafelé délutánonként megálltunk ennek a háznak a kerítésénél, hogy Lola játszhasson egy számunkra ismeretlen család kutyusával.
Az idős tacskónak volt egy teniszlabdája, amit azonnal keresni kezdett, ahogy észrevett minket.
Minden alkalommal, a...
Jóna Dávid: Sakk
A sakktábla kockái: éj és nap.
Bábuk vagyunk a sors keze alatt,
ő játszik velünk, tologat, kiüt
és a sötét dobozba visszarak.
(Omar Khajjám)
Ültem a busz hátuljában, mint távirányítós autómban a lemerült laposelem. Az ölemben kis hátizsákom, abból húzog...
Barta Zsolt: Anyám a széken
A képen anyám áll egy széken, mellette nővére, az ötlet pedig, hogy ugyanakkorák legyenek, nyilván az ismeretlen fotós fejéből pattant ki. Anyám négy éves lehet ekkor, vagyis a kép készítésének ideje 1939. Rusnya egy év, meg kell hagyni.
A szék fölöttébb isme...
Gergely Tamás: PÁRZÁS AZ ERDŐBEN – Mälar-parti séták 55.
Ma volt talán az első igazi szép tavaszi nap. Télikabátom végre levethettem, ám a vékonyabbtól kissé féltem, hogy megfázik benne a vesém, a bal, azzal van a baj. Ezért a Kerek-erdő szélén fekvő rönkünkre úgy ültem, hogy a hátam süsse a nap. Fordítva, mint szok...