próza 10
Gergely Tamás: FECSKÉINK – Mälar-parti séták 52.
Hónapokig vártuk a fecskéket. Tudtuk, hogy még nem jönnek, de emlegettük őket – vajon mit csinálnak, hol vannak? Annyit olvastunk róluk, hogy Afrikában, de hogy Afrika melyik részén… Egyes tudósítások Marokkóból érkeznek, mások arról, hogy a kontinens déli rés...
Maróti Ildikó: A tanévkezdésről
Klassz volt újra látni a gyerekeket, napbarnított, vidám arcukat. Az értekezleten elhangzott, készüljünk fel lelkileg is a digitális oktatásra. Ennek tudatában még érdekesebb volt az udvaron újra nézni a sok szülőt, a vidám gyerekcsapatokat. És persze kicsit t...
Gergely Tamás: KOMÁNÉ – Mälar-parti séták 51.
Úgy jön felénk, ahogy a vadrécék szoktak, egész testtel közlekedik: amikor a begye jobbra lendül, akkor a farka balra, és viceversa… Hogy felénk tart, azaz minket célzott meg, az nyilvánvaló – se napozó, se légfürdőző nincs a közelünkben.
Mit akarhat? Hogy ve...
Gergely Tamás: Hőmérő
Vadmalac hőmérőt kapott születésnapjára.
Forgatja csülkében az ajándékot, magához inti a komáját, kérdi tőle:
– Hát az hány fok, hogy a higanyszál egyik oldalán egy 3-as áll, a másikon pedig 0?
A Koma biztos abban, hogy mentora tréfál, ezért ezt válaszolja:...
Gergely Tamás: MADÁR SZÁLL
Költői volt a Koma aznap. Sőt: költő, Vadmalac ezt állapította meg.
Amikor ugyanis azt ecsetelte, hogy miért állt be a tüntetők közé, bár eredetileg sétálni indult, így fogalmazott:
– Úgy éreztem, hogy egy madár akar kiszállni, amelyik addig a mellkasomba vo...
Gergely Tamás: ŐRHELY – Mälar-parti séták 50.
Lakásunktól a Mälar háromszáz méterre van. Mikor a sétányon oda leérünk – le, mert arrafele lejt az út –, mi általában balra, vagyis a Mälar folyásával azonos irányba vesszük az utunk, következik a Kerek-erdő – ezt, gondolom, a sorozat olvasói már tudják – s a...
Havas Zsigmond: A macska
Dickensnek volt egy macskája, aki mindig az író asztalán ült és mozdulatlanul figyelte a mester kezét és benne a tollat. Csak akkor mozdult meg, ha az óra az esti tízet kezdte ütni. Ilyenkor kis mancsát rátette az író karjára és ütögetni kezdte. Mintha csak az...
Gergely Tamás: TAVIRÓZSA VÍZITÖK – Mälar-parti séták 49.
Van a Mälarnak egy csendesebb része a yacht club hátánál, a hattyúk szeretnek oda járni, néha a vadrucák is bekukkantanak, meg a vöcskök. Szerintem azért, mert a vízi növényzet ott jobban nő, mint középen, a sodrásban. Annak a közelében, de még mindig csendese...
Andrassew Iván: A lepke
Ha nem vigyázol, mint az árnyék, úgy maradsz. Lepke is kerül.
Voltak napok, bizonyságul, amikor a szerelmes lepkék az arcunkra szálltak. Alkonyig a fejünk körül keringtek, az orrunkra ültek, tárogatták szárnyaikat, mintha csak véletlenül, szárítkozás végett a...
Gergely Tamás: HÁROMSZÖGŰ TÁSKÁK – AVAGY: MEZEI TARSÓKA – A GRÁNITON – Mälar-parti séták 48.
A gránitsziklákhoz azért járunk, mert a szokásos helyünkön, a strandon, illetve a strand közvetlen közelében bizonyos napokon annyian vannak, hogy kiszorítva érezzük magunk. Meg azért, mert onnan, a gránitról nagyobb rész látható be a Mälarból, pont ott, ahol ...