Próza (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: HÁROMSZÖGŰ TÁSKÁK – AVAGY: MEZEI TARSÓKA – A GRÁNITON – Mälar-parti séták 48.
A gránitsziklákhoz azért járunk, mert a szokásos helyünkön, a strandon, illetve a strand közvetlen közelében bizonyos napokon annyian vannak, hogy kiszorítva érezzük magunk. Meg azért, mert onnan, a gránitról nagyobb rész látható be a Mälarból, pont ott, ahol ...
Jóna Dávid: Dögmeleg
Pita szétszóródó kételyeivel volt tele a lakás. Dögmeleg volt. A kockaház redőnyszeme félig csukva, az ablakot kitámasztó Sokol rádióból egésznap a Retro műsora szólt. A konyhaasztalon szakadt nylon, terítővédő huzat gyanánt, rajta szódásüveg, mint egy látássé...
Gergely Tamás: EGY VAGY KETTŐ? – Mälar-parti séták 47.
Van két tó az Azori-szigetek egyikén, São Miguelen: Lagoa Azul és Lagoa Verde a nevük, s mindössze egy vékony sáv választja el őket egymástól. Mindössze egy keskeny út halad át rajta. A legenda szerint eredetileg két szerelmes könnyéből gyűlt meg a két tó, aki...
Gergely Tamás: A CSÓK NAPJA
Vadmalac valami különöset látott: egy fiatal pár a vízben, testük összefonódva, még az ajkaik is. Nehezen tudja megfejteni a vizes rébuszt, kérdi hát a komáját:
”Ezek most úsznak vagy csókolóznak?”
”Nem tudtad? – kérdi tőle a komája – a csók napja van.”
Azé...
Gergely Tamás: ZELLERT KOCKÁRA
Vadmalac szereti a növényeket. Főként a gyökérzöldséget feldolgozni, párolni.
Aznap azt a feladatot kapta, hogy egy kisebb zeller felét vágja kockára. Apró kockára, ami a vágott almával méretben is talál.
Hogy Waldorf-saláta legyenek együtt.
Vadmalac nekilá...
Gergely Tamás: ”BODORKA! BODORKA” – Mälar-parti séták 46.
Három kupac jelent meg előbb. Három teherautónyi, szabályos közökben eresztették le a teherautóról a rakományt. A strand részen, s számunkra nyilvánvaló volt, hogy azokat szétterítik. Viszont a kisgyerekek úgy örvendtek nekik, mintha három hegyet helyeztek vol...
Maróti Ildikó: A ballagásról
Az alkotók pihennek. (Pihegnek.) Megvolt az évzáró. Kis kiállításunk készítőinek életéből sok pillanatot ismerünk, aztán egyszer csak eltűnnek. Jó páran elballagtak, mások hatodikban lépnek el gimnáziumba. Az évzárón az osztályfőnökök feladata, hogy kijelöljen...
Gergely Tamás: Szent Iván-éj
Alaposan felöntött a Koma a garatra, Vadmalacnak a hátán kellett hazacipelnie.
”Vizsgáztatta” útközben:
– Nahát, te szent aztán nem vagy…
Ebben egyhangúlag megegyeztek.
– Iván?
A Komát a rosszullét környékezte a kérdés hallatán, mire beleburrogott a Vadma...
Gergely Tamás: ALMA VIRÁGA
A Koma mindenik virágnak örvendett: a kékilonkának, a sárga tyúktaréjnak, gyöngyvirágnak, de a legjobban az alma virágát szerette. Mert kedves, békés virág, bőséget sejtet, sátrat húz a feje fölé. Szirmai megvillannak a napfényben, közben illatoznak.
Igen ám ...
Barta Zsolt: Egy forradalom vége
Lehettem vagy kilencéves, amikor forradalmárnak álltam. Míg szüleim távol voltak, egy barátom segítségével kihúztuk a hálószobából a nehéz diófa bútorokat, odébb toltuk az ágyat, középre az íróasztalt és a székecskét, meg gyorsan kitettünk néhány posztert a fa...