2022-09-30
Próza (10 talált bejegyzések)
Maróti Ildikó: A népmesékről
Azt remélem, H. Bosch mester megbocsájt nekem azért, mert itt festménye nem színhelyes, sőt, elmosódott, hasonlóan a tegnapi kirándulás tájaihoz a ködös hegytetőkön, illik annak a hét csodás, izgalmas magyar népmesének a hangulatához is, amiket este olvastam. ...
Gergely Tamás: REGGELI KÁVÉJÁT…
…Vadmalac egy szuvenír-csészéből itta: olyan helyen turistáskodtak Malackával, ahol fekete meg fehér juhok népesítették be a domboldalt. ”Ilyenek vagyunk mi is: fehérek vagy feketék” - gondolta Vadmalac, illetve közölte Malackával is a tényt, hogy a világ fehé...
Gergely Tamás: ÉLETRE-HALÁLRA – Mälar-parti séták 60.
Nagy szárnycsapkodásra leszünk figyelmesek, egy madár-gomolyagra, s a másodperc tizede alatt rá kell jönnünk, hogy közelünkben életre-halálra folyik a harc. És amikor kissé kibontakozik a kép, azt vesszük észre, hogy varjú- meg szarka-csetepaté zajlik, egészen...
Jóna Dávid: Mi lett velük?
Vajon mi lett a mesehőseinkkel? Hiszen felnőttünk, felnőttek ők is, megöregedtek nyilván.
Úgy képzelem, hogy Hófehérke éppen szemránckrémet rendel az interneten, törpéivel a Facebookon tartja a kapcsolatot. Ja, és a törpék. Utánanéztem. Amikor a bánya b...
Bánki Éva: CSŐD ELŐTT, CSŐD UTÁN – AZ ISKOLÁKRÓL
A felvilágosodás emelte piedesztálra az iskolákat, miközben épp a felvilágosodás eszményei miatt érezhetjük a közoktatást kudarcnak.
A haladás (Mehr Licht!) gondolata feltételezné, hogy évről évre okosabbak leszünk, a gyermekeinket egyre jobban és egyre több ...
Gergely Tamás: MIND A NÉGY – Mälar-parti séták – 59.
Mälar-partunkhoz a szárcsák is hozzátartoznak. Én többnyire vadrucákról meg vadludakról írtam eddig a sorozatomban, azért, mert belőlük van több, velük történnek a dolgok. Ám látunk időnként hattyú-párt, vöcsköt, igaz, keveset, sirályok lepik el néha a partot,...
Gergely Tamás: MADÁR SZÁLL
Költői volt a Koma aznap. Sőt: költő, Vadmalac ezt állapította meg.
Amikor ugyanis azt ecsetelte, hogy miért állt be a tüntetők közé, bár eredetileg sétálni indult, így fogalmazott:
– Úgy éreztem, hogy egy madár akar kiszállni, amelyik addig a mellkasomba vo...
Havas Zsigmond: A macska
Dickensnek volt egy macskája, aki mindig az író asztalán ült és mozdulatlanul figyelte a mester kezét és benne a tollat. Csak akkor mozdult meg, ha az óra az esti tízet kezdte ütni. Ilyenkor kis mancsát rátette az író karjára és ütögetni kezdte. Mintha csak az...
Andrassew Iván: A lepke
Ha nem vigyázol, mint az árnyék, úgy maradsz. Lepke is kerül.
Voltak napok, bizonyságul, amikor a szerelmes lepkék az arcunkra szálltak. Alkonyig a fejünk körül keringtek, az orrunkra ültek, tárogatták szárnyaikat, mintha csak véletlenül, szárítkozás végett a...
Barta Zsolt: “Menj el akkor hozzá Egerbe…!”
Egy szó, mint száz, iszonyat szerelmes voltam Cecey Évába. Nem kellett a kis piros autó, a dobocskával sem akartam játszani, egyre csak Éva után sírdogáltam. Anyám hallgatta egy darabig, majd csendesen csak annyit mondott, menj el akkor hozzá Egerbe, és kérd m...