2017-08-16
Vadmalac félpercesek 10
Gergely Tamás: KÖRTÉVEL BESZÉLGET
Miközben a gyümölcsöt szeletelte, beszélt hozzá. Hogy milyen szép színe van, a piros árnyalataiban játszik a dolmánya, hogy érett. Az első falat után dicsérte az aromáját. Hogy azt a kis barna karikát a külsejéről levágjuk, és akkor mindenestől ehető.
Komája ...
Gergely Tamás: CSUHÁS
Komája szólt, hogy úgy érzi, mintha valaki követné. Valaki vagy valami. De ha hátranéz, nem lát senkit.
Vadmalac mosolyogva akarta elintézni a dolgot, mondván, hogy ez paranoiája, ám azért megnézte, nem áll-e valaki az ő háta mögött is. Mert az igazság az, ho...
Gergely Tamás: MALACKÁVAL A PADON
Ültek Malackával a padon. Kéz a kézben, éppen egymásba illett a kettő. Hogy melyiké indult el a másikét megfogni, már nem emlékeztek, lehet, hogy Vadmalac volt a kezdeményező, lehet, hogy Malacka, még valószínűbb, hogy mozdulataink szinkronban voltak.
A távol...
Gergely Tamás: SÚROLT ÉRZÉS
”De hát az olyan fontos volt!”, mondja Vadmalac komája.
Vadmalac pedig ”Pr-pr”, a tépelődés hangszerén furulyázott. Nem tudta, mit válaszoljon, mert nem volt válasza. Elfeledte azt, ami a komája számára oly fontos, hazudni meg nem akart. Hazudni nem volt képe...
Gergely Tamás: ÁRNYÉK
Szünetet tartottak, Vadmalac meg a komája. A nap sütött, ám ők az épület árnyékában hűsöltek. A fény a párhuzamos épületről érkezett, azt telibe találta a nap.
Hanem annak a falán hirtelen valami lezuhant. Azaz úgy látták, hogy zuhan. Vadmalac hamar rájött, ...
Gergely Tamás: ÁLOM
Vadmalac nem tudta, ébren ábrándozik vagy álmodik. A szobában viszonylagos csönd volt meg sötét. Abban a szobában, amelyikben feküdt vagy amelyikben álmodott. Nézte egy darabig a felhőjátékot, de aztán az eltűnt a szeme elől.
Lehetett tehát bármelyik a kett...
Gergely Tamás: PICULÁK
Előbb megebédeltek. Tempósan, kivárták a negyedik fogást is.
Vadmalac komája azt a szót használta, hogy ”belaktak”, de meg is bánta, látván, hogy Vadmalacnak nem ilyen népieskedésre áll rá az esze.
”Szóval, hogy sok a két picula…?”
A koma lehajtotta a fejét...
Gergely Tamás: FÉLNEK MIND
Hátráltak mindketten, azaz együtt. Vadmalac meg Malacka. Nem volt náluk fegyver, sem golyóállómellény, dehogy. Se konyhakés, még fakanál sem.
Hátráltak.
Gondolatban hátrálnak, vagyis a gondolataikban.
Egyszerre Vadmalac megáll, szól Malackának:
”Te, ott va...
Gergely Tamás: A CSÓK NAPJA
Vadmalac valami különöset látott: egy fiatal pár a vízben, testük összefonódva, még az ajkaik is. Nehezen tudja megfejteni a vizes rébuszt, kérdi hát a komáját:
”Ezek most úsznak vagy csókolóznak?”
”Nem tudtad? – kérdi tőle a komája – a csók napja van.”
Azé...
Gergely Tamás: CSAK NÖVÉNYEK
Vadmalac komája áradozott már kora reggel: hogy milyen szép a természet, hogy tó meg harmat, mezítláb haladt át a mezőn.
Jó, hát akkor Vadmalac meg merte kockáztatni a kérdést. Előbb ugyan leültette a komáját:
”Teee, komám, ahhoz mit szólnál, ha mi, emberek ...