2018-06-24
Vadmalac félpercesek 10
Gergely Tamás: SÓHAJ-FELHŐ
Egyetlen kis felhőt láttak az égen, Malacka szerint az olyan volt, mint egy sóhaj.
Sóhaj az égen?
Vadmalacnak minden érzéke maximálisan kezdett működni, szőre nyakán, fején az égnek állt. Azt mondta – hangosan vagy csak magának, nem is tudta, ugyanis hirtele...
Gergely Tamás: Vzscs, vzscs
A sirályokat hallgatja, s fejti meg a szövegüket, azok nem tudják, hogy Vadmalac érti a nyelvüket.
-Vzscs, vzscs! – sipítja Kis Sirály, két nappal korábban tanult meg repülni. Amit mond, azt jelenti, hogy zavarták a fecskék, mert túl alacsonyan repültek aznap...
Gergely Tamás: A KENGURU ERSZÉNYE
”Hogy ki ne látszódjék a köldöke.”
Vadmalac komájának volt három kérdése.
Az első: ”Melyik birodalom volt nagyobb – az oszmán, vagy a móroké?”
Vadmalac nem tudta, mert nem mérte.
”Benne sincs egyik sem a Bibliában.”
A második: ”Miért nem írják tovább a Bi...
Gergely Tamás: BOCSÁNATOT?
A Koma mondta – lélekszakadva, bár rég történt:
- Azt állították, két órára viszik el, de évekbe tellett, míg az elsők hazajöttek. Mások odapusztultak. Nem tudták róluk a hozzátartozók, hol vannak, hogy vannak, élnek-e? S aki hazajött, már nem volt ember, sok...
Gergely Tamás: KÁNIKULA MÁJUSBAN
A Koma óbégatott, hogy kánikula van már májusban. Hallgatták, közben csöpögött a homlokukról az izzadtság.
Egy idő után Vadmalac megunta az egyoldalú melegfrontot, hát odaszólt:
- Hideg van, meleg van… Idézte a Komáját. - Hideg van, mondod, majd meleg van, s...
Gergely Tamás: FAKANÁL
Kitett egy fakanalat maga elé, hogy az a kamera. Fényképezőgép. És akkor próbálgatta, hogy milyen kép felelne meg a helyzetének. Az ő privát állapotának, de vonatkoztatva ugyanakkor a világ állásához.
Mert azt úgy kell.
”Mi a helyed a világban?”
Egy: nézzen...
Gergely Tamás: GOMB A FALON
Előbb azt hittem, tapétázás után marad ott, nem tökéletesek ezek a feketén dolgozók. Fuserálnak, mondjuk ki. De aztán, hogy közelebb kerültem, láttam meg, hogy valami keményebb lóg ki a tapétából. Az lenne a dísz, amiben megegyeztünk?
Megnyomtam, szerette a g...
Gergely Tamás: KLEMÁTISZ
Bámulta a virágot. Csodálta az aláhajló szelíd kék harangokat.
- Világszépe vagy – mondta neki – de miért hajtod le a fejed?
Válasz nem érkezett.
- Valami ősi bánat?
Válasz ezúttal sem.
- Látod, én felemelem a fejem – mondta, s mutatta Vadmalac a Klemátis...
Gergely Tamás: MENNEK
* 35 év után újra együtt az ABBA *
- Akkor megyünk? – kérdezte Malackát.
- Megyünk, persze hogy – jött a válasz.
Vadmalac nehezen szuszogott, de ott még nem tartott, hogy kapkodjon a levegő után.
- Évekig nem akartad – forszírozta a dolgot. Majd megszóla...
Gergely Tamás: ÓVATOS
Belátta, igazuk van azoknak, akik óvatosságra intik.
- Húzd meg magad! – szólt a szomszédja.
- Olyan időkent élünk?
- Lesz még cifrább is!
Úgyhogy Vadmalac behúzódott a nappali sarkába, beült a fonott karosszékbe, moccanatlan töltött órákat.
”Levegőt venn...