Gergely Tamás: SÁNTI – Mälar-parti séták 10.

Vadrucacsapat totyog hozzánk élelmet koldulva, de hát még korai az etetés, majd télen, ha a zöld eltűnik… Viszont ha már karnyújtásnyi közelben vannak, kérdésem van nekem – hozzájuk:
– Sántit láttátok-e?
“Sánti” a mi kedvenc sántikáló tojónk – volt. Kint a parton lemaradt a többi mögött, bevártam ezért mindig, magosztás csak az ő jelenlétében történhetett. Akkor is cselesen:
Szórtam előbb a körülötte állóknak, kissé távolabb, hogy gyérüljön a rucatömeg, ő meg, ugye, később lépett volna, s ezért a hirtelen rugaszkodásban lemaradt. Azután meg neki juttattam, úgy, hogy a második szórás felét kaphassa el. Ez a húzás legtöbbször bejött.
Meg-megvágták, amiért neki több jutott, ilyenkor fejvesztve menekült, sántikálva. Ám begyében a maggal. Különben sántasága nem volt ”téma”. Ő ilyen volt, még csak azt sem mondhatom, hogy büszkén viselte a sántaságát, a vízben pedig ugyanolyan gyorsan ”lapátolt” – úszott rucamódra, mint a többi. Azt vettem észre, hogy a többi nem tett különbséget, hendikeppje ellenére tetszett a gacsiknak. Már nyugtalankodtam is, mert a megtermékenyítési művelet alatt a tojó hátára felkapaszkodnak, a csőrükkel a tollakat elkapdossák, szorítják, elég ziláltnak tűnt nekem a Sánti háttollazata.
Viszont örvendtem is, hogy befogadják, azaz nem közösítik ki. Amikor elkezdődött a kotlás időszaka, a többiekkel tűnt el ő is, van valami helyük kissé fennebb a Mälar-parton, ami csendesebb.
No, de akkor láttuk utoljára. Azóta is kémleljük a vizet, de se ő, se más nem jött elő a kicsinyekkel, vadruca nem, csak egy szárcsa család. Nekik is örvendünk, de mellettük Sántiék elférnének.
Nincs tehát válasz a kérdéseinkre: él még? Csak máshol? Vagy elkapta őt valamilyen ragadozó? Esetleg kárt tett bennük az ember?
Vagy ami még rosszabb: belefordult a vízbe? Mennyit él egy vadruca? Hogyan tűnik el?
És annyi idő eltelt már, hogy nem reménykedünk. Október utolsó napjait éljük, és Sántit tulajdonképpen elsirattuk magunkban. Mindössze emléke maradt meg.

***

Gergely Tamás Mälar-parti séták sorozatában eddig megjelent írások:

Gergely Tamás: LÚDFÉLELEM – – Mälar-parti séták 1.

Gergely Tamás: SZÁRNYASZEGETT LÚD – Mälar-parti séták 2.

Gergely Tamás: BELARUSZ – Mälar-parti séták 3.

Gergely Tamás: ELTŰNT A NAPRAFORGÓ – Mälar-parti séták 4.

Gergely Tamás: KICSI KIS JUHARFÁNK – Mälar-parti séták 5.

Gergely Tamás: GAZ – Mälar-parti séták 6.

Gergely Tamás: SZÜRKEGÉM – Mälar-parti séták 7.

Gergely Tamás: DÚDOLÓ – Mälar-parti séták 8.

Gergely Tamás: ÉLÉSKAMRA – Mälar-parti séták 9.

***

Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19-én született Brassóban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt.
1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Újra publikál romániai magyar nyelvű lapokban (Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb.). A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), s Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).

Gergely Tamás első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Kötetei
Módosítás (novellák, történetek, Forrás-kötet, 1981).
Latorcza kontinens: a döbbenet egypercesei. Marosvásárhely: Mentor, 1998. 88 p.
Torokcsavar (regény). Illusztráció: Maurits Ferenc. Csíkszereda: Bookart, 2010. 238 p.
Szépvölgyi mesék (meseregény Damó István rajzaival). Százhalombatta : Üveghegy, 2014. 46 p.
Vadmalac és a kitartott magas Cé (félpercesek). Százhalombatta: Üveghegy, 2015. 86 p.
Ki eteti a sirályokat? (anekdoták). Százhalombatta: Üveghegy, 2016. 134. p.
Fifi. Egy illatcsepp története (meseregény Damó István illusztrációival). Százhalombatta: Üveghegy, 2017. 38 p.
Az én Koreám (memoár). Százhalombatta: Üveghegy, 2018. 202 p.
VérHárs (két monológ). Százhalombatta: Üveghegy, 2020