Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap – Lenolaj

Keszthelyi György: A feladó

Jyll — Fri, 19 Apr 2024 22:30:15 +0000

Született talán háromszor,
mint a népmesehősök –
barna hiszékenységét harmincháromszor
verte el rajta a rendbontó matyi –
a lúdas mégis mindig ő volt…

Világra gurult, mint dobókocka,
nem hallott népdalt, tanmesét,
felnőtt majdnem, mert úgy rendeződött,
hogy ő lett a kihúzott tétel:
játék, közhasznú szerszám – törött
ólomhuszár a gyerekszobában —
szögesdrót-vétkek hazajáró lelke
karmolta, húzta vékony grabancát,
ásott álmába taposóaknát —
(sehol egy szabálytalan, művészi kontúr,
egy rendhagyó, ártatlan görbület ) –
láncos eb leste, vedelte volna vérét
a várossá züllött, veszett faluvégen.

Kaszát-kapát-vasvillát forgattak arra
jancsik-juliskák – üvegszájat nyaltak,
ittak híg lőrét – sokat – faltak szalonnát.
Mezítláb mászott hegyre, csüngött holdkaréjon
annyi fehérfegyver fekete lelke közt;
hány divatjamúlt természetes halál
nem-tudni-mi-okból kérdése porlad ott,
a kétes tisztaságú fenegyerek-telken…

Szoruló torok hörgése – rémálom:
sújtólég huzata csapja meg, szénpor
fojtja – bányavidékek sötét szelleme,
lángot fogó dinamitmarka nyúl be
a földbe, robbant magának fészket —
az agy sáncaiban se békehimnusz,
se hétfejű sárkány: megváltó hőstettek
észérvei, magasztos motívumai… semmi.

Hagyta hát a teremtés öntelt színeit,
hagyta hervadni őket fekete tisztásokon
szürkén, monoton mindegypofával;
másféle hajnalok ideje letűnt,
mint esély, mint mentség… mint avas barátság.
Hátat fordított aztán a napnak,
rányalintott a sárgás borítékra,
megcímezte, feladta magát —
sercintett mennyboltra tökmaghéjat,
holnemvolt, nyálas csillaghulladékot.

Forrás: a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap

Keszthelyi György alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Keszthelyi György alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

Keszthelyi György költő, író, grafikus, festőművész

“Kolozsváron jöttem a világra 1955. augusztus 20-án, másodmagammal. Elsőszülött vagyok negyvenöt perc előnnyel, ezért szabályszerűen talán elsőhalott is leszek. Gyermekkoromban csodálattal bámultam a Házsongárd hős-részlegét; ma már annyi a névtelen (élő)halott hős, hogy nem csodálok semmit. Harmincöt évet éltem az első bolondokházában, most számolom, megérek-e ugyanannyit a másodikban. Írtam, írok, versekben élek, furcsa módon első kötetem mégis kisregény. Rendszeresen és feltúrázott motorral dolgozom, mert úgy érzem, késve indultam el ezen a vándorúton. Van, aki pesszimistának tart, tudj’ Isten, mi vagyok. Dominus vobiscum.”

Kötetei:
Keszthelyi György: Bárány kalasnyikovval (Magyar Elektronikus Könyvtár, 2010)
Keszthelyi György: Csendéletmezsgyén – Versek 2010-2013 (Magyar Elektronikus Könyvtár, szerkesztő Cseke Gábor; illusztrátor Keszthelyi György, 2013)
Keszthelyi György: Lélekzárka (2014, Bookart)
Keszthelyi György: Lódenes embermadár (2015, Kriterion Könyvkiadó)
Beszámoló a látszatokról (versek). Várad, Nagyvárad, 2018.

Új világcsend vénülése (versek). Kriterion, Kolozsvár, 2021

Cseke Gábor: Ismételt tavasz

Jyll — Mon, 15 Apr 2024 13:40:07 +0000

már szinte megpendült minden
a virágokat is kiültették
a melegházakból
valahol
a nagy tavakon túl
a gesztenyék kinyíltak
a bukdácsoló jégtáblák felszívódtak a ragyogásban
a rügyek ó a rügyek
mily bódultan feszültek
amikor visszatért a hó
az áprilisi tréfa uszályán
sorry dünnyögte az orra elé
és hullt csak hullt
fehéren nedvesen varázslatokba zárva
fákra rügyekre az este
kintfelejtett babára kertiszékre
az ablakon hitetlenül kinyújtott
tenyeremre
hogy aztán újra olvadjon
cseperésszen
zsugorodjon napfénnyé váljon
kétszeres áron

***

Forrás: Cseke Gábor: Összegyűjtött versek – A Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán

CSEKE Gábor

(Kolozsvár, 1941. július 29. – Csíkszereda, 2023. március 18.) magyar költő, író, újságíró. Cseke Vilmos matematikus fia.

Magáról így vallott: “1941. július 29-én születtem Kolozsváron mint magyar állampolgár, és most már minden bizonnyal a XXI. században hunyom le végleg a szemem, román állampolgárként. Újságot szerkesztettem, írok. Jelenleg Csíkszeredában élek (Hargita megye). A két dátum és minőség közötti űrt igyekeztem hasznosan kitölteni. Egyesek szerint sikerült.”

Cseke Gábor középiskolát szülővárosában, a Brassai Sámuel Líceumban végzett, 1957-ben érettségizett, magyar irodalom szakos tanári képesítést a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett 1962-ben. Az egyetem elvégzése után az Ifjúmunkás belső munkatársa, 1968-tól 1979-ig főszerkesztője volt, később az Előre szerkesztőjeként működött. Publicisztikai, kritikai írásokkal hívta fel magára a figyelmet az 1960-as évek első felében.

A Forrás-sorozatban 1967-ben verskötettel jelentkezett (Déli harang), költői érzékenységének újabb, meggyőzőbb bizonyítéka az Elveszett birtokok (1969). Lírai magatartását a tárgyakhoz, a szülőföldhöz, az emberekhez fűződő bensőséges viszony s valami kamaszos hetykeség jellemezte (Távolságok ciklus). Sikerrel próbálkozott az 1950-es években lejáratott “termelési témák” költői megközelítésével (Levelek a brigádból). Karcolatai, elbeszélései (Tornác, 1970) a riporteri ihletést ötvözték a szerző lélekelemző, erkölcsboncolgató hajlamaival.

Ló a pincében címmel lefordította Ovidiu Zotta ifjúsági regényét (1975). A tuskó c. gyermekregénye (1979) versekkel tarkított lírai történet, Érzelmes levelek c. regénye (Kolozsvár 1980) családi vetületben elemezte a nemzeti szenvedélyeket legyűrő szerelmet. 1980-as verskötete, az Ellenállás, az ifjúkori illúziók elvesztésének, a férfiúvá érésnek és a családba menekülésnek komor vallomása. Műfordítói csúcsteljesítménye M. F. Ṣandru válogatott versei (A nagy teremben, 1989).

Kapcsolódó oldalak:

Cseke Gábor alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Címkék:

Kapui Ágota: Asszonyhangra

Jyll — Thu, 11 Apr 2024 22:05:07 +0000

Éjszakádat én virrasztom
ébredésed megriasztom
ha kihűlt a kezed-lábad
hozok forró vizes tálat
felhevítem minden éjjel
tenyeremnek melegével
ujjaimnak parazsától
mint tűz a borókaágtól
úgy fénylik fel szíved tája
mint a pokol kénes lángja
mellkasodnak íves boltja
gyenge ingem talpig oldja
letörli a szégyen pírját
minden bajnak tudja írját.

***

Kapui Ágota (1955. május 15. – 2018. június 19.) Sepsiszentgyörgyön született, ott járt iskolába, és 1974-ben érettségizett a Székely Mikó Kollégiumban. A kolozsvári Babeş – Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerezett magyar-francia szakos tanári diplomát 1979-ben. Egyetemi évei alatt több verse is megjelent az akkori vezető kulturális folyóiratokban, irodalmi lapokban, antológiában. A nyolcvanas évek derekán két kötetét is befogadta a bukaresti Kriterion könyvkiadó (egyik gyerekverses kötet lett volna), de megjelenésük később meghiúsult, mert 1988-ban családjával együtt áttelepült Magyarországra. Egy Budapest melletti kisvárosban, Dabason kezdtek családjával együtt új életet. Az áttelepüléssel és a megváltozott életkörülményekkel egy időben költői vénája kiapadt, és több mint 20 éven keresztül egyáltalán nem írt verset. A kétezres évek derekán versírási kedve visszatért, de írásait nem hozta nyilvánosságra. Tizenöt évig volt a dabasi gimnázium tanára, majd 2002-től pályát módosított, és azóta kulturális feladatokkal, rendezvényszervezéssel, kiadvány- és újságszerkesztéssel foglalkozik. 2015-ben érlelődött meg benne a szándék, hogy megjelentesse addigi verseit, és ebben Kaiser László, a Hungarovox Kiadó vezetője volt segítségére. A másik oldal című verseskötet megjelenése után két évvel, 2017 májusában látott napvilágot A lélek szárnycsapásai című kötete, szintén a Hungarovox Kiadó gondozásában.

Kapui Ágota vallotta, hogy a múlt „blokkjai” lassan felszakadnak és verssé oldódnak, így hálával tartozik a Gondviselésnek minden vélt rosszért és jóért, amivel sújtotta vagy megajándékozta. Az írás számára egyfajta „kegyelmi állapot” volt számára, amelyet sokévi hallgatás után megtanult értékelni.

Kapui Ágota alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Kapui Ágota alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

B. Tomos Hajnal: FORMABONTÁS

Jyll — Thu, 11 Apr 2024 22:02:00 +0000

A legmagasabb csúcsok is
egyszer kilazulnak –
jönnek, görögnek egyre lejjebb,
hatalmas tömbökben
peregnek róluk a századok,
új térképet rajzolnak,
anyajegyet, ráncot,
egy harmadik szemet
a föld portréjára,
míg elérik
(törvény szerint)
az egyensúly igazát:
úgy hívják, tengerszint
s a kitornázott formát
szép, sima homoknak.

***

B. Tomos Hajnal csángó magyar újságíró, költő különleges és értékes verseket, hangulatos rövid prózákat ír, figyelemre méltó fotóival pedig szintén több internetes kulturális magazin oldalán is találkozhatunk.

B. Tomos Hajnal a középiskola elvégzése után diplomát szerzett a bukaresti külkereskedelmi, illetve a szecselevárosi közélelmezési technikumban. Elvégezte a Spiru Haret Főiskolát is, ahol mesteri fokozatot szerzett. Jelenleg a Victor Jinga Szakközépiskola tanára.

1993-tól jelentek meg versei és riportjai a Brassói Lapokban, itt 1995-ig dolgozott. Publikált továbbá a Romániai Magyar Szóban (1995–2002); rendszeresen közli alkotásait többek között a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti portál, a Lenolaj kulturális online műhely, az Eirodalom erdélyi irodalmi portál, a Porcelánszív irodalmi folyóirat és a Litera-Túra irodalmi és művészeti magazin. Három versét Márk Attila zenésítette meg, ezek az előadóművésznek A második kérdés című hangkazettáján is szerepelnek. Versei a Fagyöngy (Székelyudvarhely 1994), a Cseke Gábor szerkesztette Erdélyi és csángó költők (Brassó, 2007) és a 101 vers Brassóról (Kolozsvár, 2008) című antológiákban is szerepelnek, eddig 12 kötete jelent meg.

B. Tomos Hajnal alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

B. Tomos Hajnal alkotásai Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

B. Tomos Hajnal: FÜGGŐHIDAK

Jyll — Wed, 10 Apr 2024 22:37:59 +0000

(A Magyar Költészet Napjára)

Valaki megteremtett bennünket,
(vagy csak életben hagyott)
pacaként lapító pontokat,
keszeg zárójeleket,
hajukat lobogtató,
labdaorrú kérdőjeleket,
mint özönvízből kibukó
szétszórt szigeteket
és ránk bízta, hogy
szavakat vajúdjunk
éhségből,
ölelés-hiányból,
láthatár-kémlelésből,
árvaság hidegleléséből,
éneklés-kényszerből,
olajág lengetéséből,
vágyak pipafüstjéből,
másfelünk holdarcából,
kötéllé font szükségekből,
az egymást-értés városához
ALKOSSUNK függőhidakat.

Kötetei:

A füvesasszony (válogatta és az előszót írta Lendvay Éva, Brassó 1993).
A mérleg hava – versek-(szerkesztette és az előszót írta Cseke Gábor), M.E.K. 2013
Napló – versek -(szerkesztette és az előszót írta Cseke Gábor, illusztrálta Keszthelyi György), M.E.K. 2014
Ahogy a sors hozta -interjúk, emlékezések, karcolatok (szerkesztette és az utószót írta Cseke Gábor), Brassó – 2015
Szembeúszás -versek-Brassó – 2015
Látlelet – versek – (szerkesztette és az utószót írta Cseke Gábor), Brassó – 2015
Mesterek és hagyományok – interjúk – (a felvételeket Pásztori Imre és B. Tomos Hajnal készítette), Brassó – 2015
Barlangfeliratok – magyar-angol versek (fordította Andrea Van Horn), Brassó – 2015
Közelképek – versek, interjú -Brassó – 2016
Apokrif muzsika – versek -(szerkesztette és az utószót írta Cseke Gábor), Brassó – 2016
Csaláning – versek -(szerkesztette: Cseke Gábor, fedőlap Hajdú Mónika, kritikai értékelések: Lendvay Éva, Cseke Gábor és Kapui Ágota), M.E.K. 2017
Van ilyen? – szellemi négykezes-rövidpróza – az illusztrációkat Nászta Katalin készítette ( szerkesztette: Cseke Gábor, az előszót Cseke Gábor és Nászta Katalin írta) M.E.K. 2018
Légyölő galóca -kispróza- (szerkesztette Cseke Gábor, az illusztrációkat Szász Benedek Anikó készítette) M.E.K.2020

Kitüntetései:

– Előretolt helyőrség – Karanténok-pályázat nyertese -2020

– Litera-Túra Kiadó -Kigondolt kabát-pályázat III. helyezettje – 2020

B. Tomos Hajnal alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

B. Tomos Hajnal alkotásai Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

Gergely Tamás: KÖLTÉSZET NAPJA

Jyll — Wed, 10 Apr 2024 22:05:20 +0000

Vitatkoztak, hogy amit a Koma mondott, vers-e?
”Az ígéret szép szó,
ha megtartják, úgy jó!”
Vadmalac szerint, ha ez egyáltalán vers, akkor az emlékkönyvbe való.
”Hiszen rímmel.” Így mondta: ”rímmel”, de értették mindketten, miről van szó.
Vadmalac fő kifogása az volt, hogy az említett két sor nem elég egyéni, de komája erre is megválaszolt:
”Hiszen mindenki magára alkalmazza. Például: Pista megígérte, hogy elveszi Katát feleségül, aztán vagy elvette, vagy sem.”
Vadmalacnak már ettől is égnek állt a sörénye, de komája folytatta:
”Sztálin is megígérte, hogy Cserhátat visszaadja Makkosnak, aztán b*szott rá visszaadni…”
”Sztálin?!”, kiáltott fel Vadmalac. Arcát két mancsába merítette, komája nem tudta, hogy most már kacag vagy sír.

***

Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19-én született Brassóban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt.
1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Újra publikál romániai magyar nyelvű lapokban (Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb.). A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), s Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).

Gergely Tamás első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Gergely Tamás írásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

Gergely Tamás: I ♡ u – Mälar-parti séták 75.

Jyll — Tue, 09 Apr 2024 08:25:45 +0000

Gergely Tamás fotója

Feltűnik a dobogó egyik padjának hátán egy fehér festékkel írt üzenet: ”I u”. Nem vagyok járatos az angolban, de úgy sejtem, hogy az ”u”, az kiejtése szerint tulajdonképpen ”you”, a szív, az ”love” az ”I” pedig ”áj” azaz ”én”. Vagyis a dobogó vonalára merőlegesen felírva ez áll, szándéka szerint legalábbis: ”I love you”, hibásan ugyan és felkiáltójel nélkül, mégis azt jelenti, hogy: ”Szeretlek.”
A szöveg kissé meglep. Hiszen azokra a padokra nem szoktak firkálni, nem vésnek bele bicskával, és egyáltalán: nem a festegető-firkáló generáció tagjai ülnek oda. Ha a tehetségüknek nem tudnak azok ellenállni, a szomszédos büfé fala szenvedi el a mázolást, esetleges szövegelést. Évente legalább egyszer újra kell azt festeni, s olyan gyér a kioszk kereskedeleme, kétlem, hogy anyagilag megéri neki.
Jut erről a firkáról eszembe: jó pár évvel ezelőtt, amikor fényképezőgéppel jártam a várost (Muhi Sándor közölte a stockholmi csatornafedelekről készült fotóimat), lefényképeztem valami az említett Mälar-parti firkához hasonlót. Amit a Dagens Nyheter vagyis a két komoly svédországi napilap közül az egyik, érdemesnek talált közölni. Az úgy történt, hogy ebédszünetem sétájára indulva, észrevettem könyvtárunk kicsiny parkjának szélén egy mosolygásra késztető firkát. A kb. másfélszer másfél szorozva kétméteres kemény műanyag tartóoldalán nyomtatva az állt, hogy SAND. Magyarul: homok, ugyanis a tartó homokot tartalmazott, arra az esetre, ha jeges a járda, szórják meg vele. Nos, az ötletes, romantikus lélek ezt használta fel üzenete hordozójának: I love SANDrá-ra írta át az eredeti szöveget. Vagyis a szerelmes ”levél” célzottja egy Sandra nevű lány, akit a graffiti-legény hőn szeret. Nos, lefotóztam az üzenetet, e-postán beküldtem a lapnak. Létezik ugyanis annak egy humoros magazin oldala, amit főként az olvasók írnak, s meg is jelent fotóm abban már másnap. Több, mint harminc évnyi svédországi tartózkodásom egyetlen publikációja az a híres napilapban…
Ami pedig a Mälar-parti firkát illeti: miután hetekig tanácstalanul figyeltem, most jöttem rá, hogy a szöveg nem a ”u”-val fejeleződik be, hanem van annak aláírása: ferdén ugyan, de az, amit én 73-nak olvastam, aláírás lehet: A.M. Aláírás vagy a megszólított nevének iniciáléja, ki tudja?
És különben is: pár hét múlva megérkeznek a fecskék!

***

Gergely Tamás író, újságíró, szerkesztő. 1952-ben született Brassóban, ott végezte középiskolai tanulmányait, majd Kolozsváron szerzett magyar-francia szakos diplomát. A Szatmár megyei Tamásváralján tanárkodott, Bukarestben volt újságíró nyolc éven át. 1987-tõl Svédországban él.

Forrás-kötete a Kriterionnál jelent meg, második könyve a Mentornál Módosítás címmel, már a ’89-es változás után. Az utóbbi években az Üveghegy közli gyermekeknek írt meseregényeit illetve felnőtteknek szánt prózáját. Tíz éve publikál a Lenolajban, elsősorban félperceseket.

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Gergely Tamás alkotásai megvásárolhatók itt.

Gergely Tamás Mälar-parti séták sorozatában eddig megjelent írások:

Rafi Lajos: Feleségemhez

Jyll — Tue, 02 Apr 2024 22:02:14 +0000

Ahogyan ütöm s tűröm a vasat,
Ahogy a bádog tűrődik kezemben,
Úgy érzem, őrzöd mozdulatomat.

Apró tested, mely csodákra képes
Sodor magával, mint egy áradat.
Nem vagyok rab, mégsem vagyok szabad.

Ujjaim közt, ha megakad egy fűszál,
Hozzád hasonló, vékony termeted,
Mindig ott van figyelmes szemed.

Ha Isten volnék, nem formálnálak újra,
Maradj mellettem, mosolygó csodám,
Szemed tükrében fürdetem magam.

2010. őszén

Rafi Lajos a stockholmi könyvtár előtt
Fotó: Gergely Tamás

Rafi Lajos (1970–2013)
erdélyi cigány költő
ÖNÉLETRAJZ

„1970-ben Marosvásárhelyen születtem. Ősszüleim nyárádmenti kovács-mesteremberek voltak, akik a kollektivizáláskor elvesztették munkájukat. Vándorolni kezdtek, és fazekakat, rézüstöket készítettek rögtönzött műhelyekben. Így kerültem egyéves koromban Gyergyószárhegyre. Szüleim nyolcosztályos általános iskolát végeztek, majd korai házasságot kötöttek. Hatan születtünk. Az általános iskolát Gyergyószárhegyen végeztem. Gyergyószentmiklóson a Mezőgazdasági Líceumban érettségiztem 1989-ben. Jelenleg hat gyerek édesapja vagyok, és őseim mesterségéből, a bádogosságból tartom fenn a családomat.”

Rafi Lajos cigány származású magyar költő további versei, a vele készített interjúk, a róla szóló megemlékezések, írások fotók a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán.

Rafi Lajos – Over the Rainbow – Facebook emlékoldal

Gergely Tamás: ÁPRILISNAK BOLONDJA

Jyll — Sun, 31 Mar 2024 22:01:42 +0000

”Na képzeld el!, meséli felháborodva Vadmalacnak a komája, azt mondták, hogy ha felmászok a toronyba, kakukktojásra lelek…”
”És?”
”Hát fent nem egy rút varjú fogadott?! Úgy megkárogott, majd leestem!”
Vadmalac elröhintette magát: ”Hát nem kell olyan naivnak lenni…”
”Azért azt mind elhittük, te is…!”
”Mit, te?”
”Hogyha mi a diktátort elkergetjük, tejben-vajban fürdünk.”
”Ne bomolj, komám, göröngyös a demokrácia útja!”
”Még a szemét is kivájtuk.”
”Ki biza, jól tettük!”
Komájából csak úgy ömlött a jeremiád. Hogy őt kik hányszor csapták be…
”Gyerekkoromban azt mondták, operaénekes lesz belőlem. Aztán jól felvett Rómeónak a Scala!”
Vadmalac mosolygott, végigsimított az állkapcsán, és megkérdezte:
”Aztán azt tudod-e, hány óra?”

***

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Gergely Tamás írásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

Gergely Tamás rovata a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán

(Illusztráció: Pawel Kuczynski gif)

1948. március 30-án született Para Olga költő, író

Jyll — Fri, 29 Mar 2024 23:02:49 +0000

Isten éltesse!

Para Olga Sepsiszentgyörgyön született 1948-ban.

A diktatúra éveiben az államvédelmi hatóság megfigyelte családját, próbálták ellehetetleníteni az életüket, ezért többnyire álnéven írt a Hét, Új Élet, Szilágyság, Romániai Magyar Szó, Szatmári Friss Újság, Zámoly Hírei, Erdélyi Napló, Európai Idő, Székely Hírmondó, Kovakő, Háromszék lapokban.

1994-ben véletlen általi tragikus körülmények között elhunyt kisebbik fia, ez megbetegítette, nyugdíjba vonult.

1994-től szépirodalmi írásai jelennek meg különféle lapokban, irodalmi folyóiratokban: Árva Tövishát, Európai Idő, Szatmári Friss Újság, Az Aranypor-térségi, irodalmi folyóirat Mosoni-síkság, Hanság, Szigetköz.

Para Olga alkotásait rendszeresen közli a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap és a Lenolaj irodalmi és művészeti portál, az Arthur Gondola Összművészeti Magazin, a Porcelánszív Irodalmi Magazin, a Székely Hírmondó irodalmi rovata, a Hintaszék, az erdely.ma.ro, a Magyar Nemzet, MNO.hu., a Magyar Irodalmi Lap, a XX. század. – CD–én dokumentumpróza.

Megjelent kötetei:
1. A Sepsiszentgyörgyi Parnasszus Irodalmi Kör aktív tagja, annak indulása óta támogatja és segíti a kör működését. 2007-ben a Kézdivásárhely székhelyű Syculus Kiadónál jelent meg a Parnasszus Irodalmi Kör alkotóinak műveit tartalmazó Visszapillantó tükör című antológia, melyet Sepsiszentgyörgy Kulturális Tanácsa hivatalos pályázat útján támogatott.
2. 2016-ban jelent meg az Első versem költészet napi antológia Cseke Gábor szerkesztésében.
3. és a Csillag és a Lant című verskötete elhunyt fia emlékére Cseke Gábor szerkesztésében.
4. 2017-ben Így költök én költészet napi antológia Cseke Gábor szerkesztésében.
5. Para Olga: Valakinek megmaradni – Feljegyzések versben–prózában – Cseke Gábor szerkesztésében.

Para Olga alkotásai a Lenolaj.hu oldalán

Para Olga alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán