2023-06-02
Keszthelyi György 10
Keszthelyi György: A feladó
Született talán háromszor,
mint a népmesehősök –
barna hiszékenységét harmincháromszor
verte el rajta a rendbontó matyi –
a lúdas mégis mindig ő volt…
Világra gurult, mint dobókocka,
nem hallott népdalt, tanmesét,
felnőtt majdnem, mert úgy rendeződött,
...
Keszthelyi György: Hódolat
Keszthelyi György alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Keszthelyi György alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Keszthelyi György költő, író, grafikus, festőművész
“Kolozsváron jöttem a világra 1955. augusztus 20-án, másodmagammal. Első...
Keszthelyi György: Visszafordult gondolat
Vissza tudod-e csalni a buja parkot,
a filagóriát, a fúvószenekart,
az elektronikus túltengéstől mentes
szigetet – amely még gyógyítható volt?
Megemészthető, szabályos városszelet.
Összeragasztott, szürke játékkockák
ropogós magvában, ha csak mint emb...
Keszthelyi György: Apám és anyám
Apám mellkasán két néma kráter
pihent, két halálmély gödör
az emlékezetes srapnel-időkből.
Írhatnék róla egy regényt, amelyben
időnként vijjogó vércse
alumínium hátán ül
és bárányfelhők között
bújócskázik a fekete angyalokkal.
Apám, anyám bomlásnak ind...
Keszthelyi György: KÉT NÉGYSOROS
ÚT KÖZBEN
Hó födi a szőlőpréseket,
meddig marad életben a honvágy?
Eszembe jut egy régi mustszezon,
egy magas Erdély, egy lapos Hortobágy.
A MADÁR SZAVA
Aki ráfizetett, kavicsot ebédel,
mert még a jó pap is holtig javul.
Előbb vagy végül - soha már -
...
Keszthelyi György: Az új év második napján ez jár a fejemben
Istenfélő
A Wiki Szótár szerint az istenfélő jámbor, az isten parancsainak engedelmeskedő - ember – teszem én hozzá.
Erősen taszít és riaszt ez a szó, ez a definíció, mert ebben az értelmezésben, de semmilyen másban sem vagyok istenfélő. Már csak azért sem...
Keszthelyi György: Fordított állat és a többi
Megkérdőjelezett kutya vagyok.
Nem rágok csontot, nem koslatok,
nincs nyakörvem, vérvonalam,
kerékbe törtem a metszőfogam,
szívószálon át iszom
a kútvizet.
Megkérdőjelezett madár vagyok.
Két lábon járok hidegből melegbe,
északról délre… és a többi.
Eg...
Keszthelyi György: Tenyereden a tenger
Tenyereden a tenger,
ráncaid áramlatok,
a mellékutcák mind féltestvérek.
A roncsolt és csonkolt kerítés,
érzéki bálterem tépett bejárata,
mutatós hercegkisasszonyok
kezében tarka legyezők.
Napnyugta után a város kertmozi,
kosztümös szerelmek, tragédiák...
Keszthelyi György: Gyónás
Angyalokká válhattunk volna.
Igen ám, csakhogy képzeletem
súlya is meghatározatlan,
szóval belül dekadens vagyok,
mint a zsoltár – mint az ólombánya.
Érzelmeim görbéje, mint a láz
skizofrén vonala – össze-vissza,
le és fel zuhan, kapaszkodik,
nejlonz...
1955. augusztus 20-án született Keszthelyi György erdélyi magyar költő, író, grafikus, festőművész
Isten éltesse!
Idősebb korában kezdett el írni, főleg verseket, de prózát is. Ugyanakkor autodidakta módon festészettel, számítógépes grafikával is foglalkozik. Verseit közölte a Látó, a Korunk, a Várad, az Irodalmi Jelen, a Szabadság, a Káfé Főnix, a Lenol...