Gergely Tamás: JÉGTÁBLÁN SIRÁLY – Mälar-parti séták 71.

Jyll — Sat, 02 Mar 2024 10:54:46 +0000

Skandináviában az évszakok járása általában más, mint a kontinensen: később jön meg a tavasz, korábban érkezik az ősz. Most viszont, február végén, amikor ezeket a sorokat írom, itt is megkezdődött a jégzajlás.
Azon a partszakaszon, amelyikhez mi rendszeresen kijárunk, a következő kép tárul elénk: a Mälar-tó nagy része kiszabadult a jégpáncél szorítása alól, csak a közeli hajókikötő vize mozdulatlan, továbbá az öblökben húzódnak meg a darabjaikra tört jégtáblák. Nem nagyok, és nem mernék rájuk állni: belecsúsznék a vízbe az elbillenő felületről vagy kettétörne alattam.
Viszont ahol erősebb a sodrás, mert a Mälar vize folyamként halad, míg belefolyik a Balti-tengerbe, viszi az ár magával a ki tudja honnan, talán Uppsalából származó jeget. Egészen pontosan: az öbölben mozdulatlan még a jég, viszont minél közelebb kerül a fő sodráshoz, annál mozgékonyabb a felület, a belső réteget már viszi magával.
És ekkor látjuk meg a két sirályt. Egy-egy kisebb jégtáblán állnak, vagyis mindenik a sajátján. Lehet, hogy nem férnének el ketten ugyanazon, főleg, ha meg akarnának fordulni a tengelyük körül. De hát láthatóan nem kívánnak mozogni, egymás felé fordulva vitetik le magukat a Mälaron. Nézik egymást, nem csármálnak, szokatlan meghittség ez a sirályok világában, s mintha játszanának, illetve mintha azt mondanák egymásnak: ”milyen jól megvagyunk mi ketten, vitetjük le magunkat. Haladunk lefele, bár meg sem mozdulunk”.
Persze könnyű egy sirálynak egy olvadó jégtáblán utazni: ha az teljesen elolvad vagy ha darabokra törve elmerül, a madár felszállva menekül. Ám ezek nem mozdulnak, kérdezzük magunkban Évával, hogy meddig tart az útjuk? Végighaladnak fél Stockholmon, és a svéd parlament épülete mellett, a tengervíz előtti zsilip előtt beleszalad jégtáblájuk, amelyiken utaznak az ott felgyűlt morzsalékjégbe, s akkor visszaszállnak – együtt?
Ki tudja? Évek óta figyelem őket, de még nem tudok egy sirályok fejével gondolkozni. Egyelőre a látvány az enyém, s az pedig nem hétköznapi…

***

Gergely Tamás író, újságíró, szerkesztő. 1952-ben született Brassóban, ott végezte középiskolai tanulmányait, majd Kolozsváron szerzett magyar-francia szakos diplomát. A Szatmár megyei Tamásváralján tanárkodott, Bukarestben volt újságíró nyolc éven át. 1987-tõl Svédországban él.

Forrás-kötete a Kriterionnál jelent meg, második könyve a Mentornál Módosítás címmel, már a ’89-es változás után. Az utóbbi években az Üveghegy közli gyermekeknek írt meseregényeit illetve felnőtteknek szánt prózáját. Tíz éve publikál a Lenolajban, elsősorban félperceseket.

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Gergely Tamás alkotásai megvásárolhatók itt.

Gergely Tamás Mälar-parti séták sorozatában eddig megjelent írások:

Mälar-parti séták 71. – Lenolaj

Gergely Tamás: JÉGTÁBLÁN SIRÁLY – Mälar-parti séták 71.