Gergely Tamás: KUTYÁS JELENET – Mälar-parti séták 45.

Tele van a rét meg a strand napimádókkal. Vagyis minden pad foglalt. Szerencsére a rönkünk szabad, s elhatározzuk, arra telepedünk le; akármi lesz, a többiek aznap nem zavarnak. Szerencsénk van: a legközelebbiek két színes bőrű nő, két gyerekkel. A fűben ülnek egy pléden, az egyik gyerek futkároz, de nem hangos. Tőlük párméteres távolságra egy vörhenyes hajú svéd nő napozik, nagy testű, hozzá viszonyítva aránytalanul kicsi kutyával.
Fél óra is eltelik így. Sehol nem grilleznek, zene nem szól, szokásunkhoz híven bámuljuk a vizet, hajó nem érkezik, talán mert számukra ez munkaszüneti nap.
Hanem azt vesszük észre, hogy a kicsi, vagyis a kisebbik gyerek – mennyi lehet, másfél-két éves – a kutyához szalad, simogatja, babrálja. A kutya, egy bichon frizé, azaz máltai selyemkutya megtisztelve érzi magát, nem mozdulna, nem bántaná a kisfiút. A svéd nő is odafordul, láthatóan ő is örül az “ismeretségnek”, főként, hogy az anyuka megjelenik, s beszélgetni kezdenek. Jellemző: huszonéves bevándorló anyuka gyerekkel, huszonéves svéd nő – kutyával.
Az anyuka jól viselkedik: nem rángatja el a fiát és társalog, majd – az illendőség szabályai szerint – néhány perc múlva elviszi ölben a kis betolakodót.
Mit sem ér azonban az igyekezete: ahogy leteszi, a másfél éves kifordul a családi “karámból”, s vissza a kutyához. Mellettük kerek boglárkatelep, leszakít onnan egy virágot, és a kutya felé nyújtja. Legnagyobb meglepetésemre, az a szájába fogja, megrágja, majd lenyeli a virágot. A siker a fiúcskát újabb és újabb virág letépésére sarkallja, a kutya, a szép és kedves gombszemű bekapja, lenyeli. Nem tudni, hogy szereti is vagy csak udvarias. A svéd nő újra arra fordul, nem mosolyog ezúttal, de még mindig kedves. A jelenetnek vége úgy lesz, hogy pár perc múlva megjelenik újra az anyuka, és elviszi a gyereket. És már nem engedi vissza, ebédelnek.
Szóval vége a jelenetnek. És leereszkedik a Mälarenen a Riona, vagyis ma is lesz munka a kőtörőnél. Megvárjuk, hogy álljon be a kikötőbe, újabban azt figyeljük, hogyan fordul meg a hajó: helyben fordul, vagy nagyobb kört ír le, majd szedelőzködünk.

***

Gergely Tamás író, újságíró, szerkesztő. 1952-ben született Brassóban, ott végezte középiskolai tanulmányait, majd Kolozsváron szerzett magyar-francia szakos diplomát. A Szatmár megyei Tamásváralján tanárkodott, Bukarestben volt újságíró nyolc éven át. 1987-tõl Svédországban él.

Forrás-kötete a Kriterionnál jelent meg, második könyve a Mentornál Módosítás címmel, már a ’89-es változás után. Az utóbbi években az Üveghegy közli gyermekeknek írt meseregényeit illetve felnőtteknek szánt prózáját. Tíz éve publikál a Lenolajban, elsősorban félperceseket.

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Gergely Tamás alkotásai megvásárolhatók itt.

Gergely Tamás Mälar-parti séták sorozatában eddig megjelent írások: