2020-10-30
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Gergely Tamás: KROKODIL
– Olyan, mint egy krokodil, egy óriás krokodil.
A társának mondta ezt Vadmalac, Malackának, amikor a házukkal szemközti szigetről beszéltek, s valóban: olyannak tűnt az, mint egy nyugvó, azaz prédára leső hüllő.
No, de felkapta a szót a Koma, lehajolt Kismal...
Gergely Tamás: ÉLÉSKAMRA – Mälar-parti séták 9.
Rogyásig tele az alma- és főleg a körtefa a yacht klub közelében, azzal pontosan szemben. Ahogy a Kerek-erdő felé a sétányon elhaladunk, bal kéz felől. Egészen közel egyszer mentünk hozzájuk, mintha a viszonylagos távolság miatt nem hittünk volna a szemünknek....
Gergely Tamás: DÚDOLÓ – Mälar-parti séták 8.
A Kerek-erdőt kerülő sétányon elhagy bennünket egy dúdoló férfi. Tipikus svédsovány, azaz sportos hetvenöt körüli, sétára felszerelkezve, öröm nézni. Feltűnik, mennyire jókedvű, még előzésben sem hagyja ki a dúdolást, mintha nem is lennénk ott, mintha nem ránk...
Para Olga: ANYA ÉS FIA
„Visszafogad az ősi rend.”
(Pilinszky János)
*
s szállunk a szélben
anya és fia
talán felkap
a szélvész
forgat
kering
felhőkbe
rejt
s végül
lelkünk lényege
lecsorog zápor
hevében
s az áldott földnek
visszaad
lelkünk lényege
új alakban
a végt...
Gergely Tamás: SZÜRKEGÉM – Mälar-parti séták 7.
Csodabogár a Mälar-parton. Egy szürkegém. Elvegyülve a ludak között, mintha ő maga is lúd lenne, lúdnak tartaná magát. Másképp hogyan került volna közéjük? És érezné otthon magát…
Kirí persze a csapatból. Először is magasabb. Egy fejjel, meg még egy féllel....
Gergely Tamás: PEREL
– No, megállj! – mondta Vadmalac, csak úgy, bele a levegőbe, Malacka éppen körülötte foglalatoskodott, mégis érezte, hogy a mondat nem neki szól. De kinek?
Az nem lehet, hogy álmában viaskodik, hiszen már meg is reggeliztek.
Talán gyerekkori viszályból szólt...
Gergely Tamás: GAZ – Mälar-parti séták 6.
Egy fekete mopedra leszünk figyelmesek, motoretta, robogó, mi a neve magyarul? A Kerek-erdő szélén, az ösvény mellett. Nyilvánvaló, hogy valami bűncselekmény része az elhagyott jármű. Ellopták, s otthagyták? – nem tudjuk. Másnap azt vesszük észre, hogy kibelez...
Cseke Gábor: A dió feltörése (1)
Olvasónapló – Sarány István Garabonciások c. könyvét lapozgatva
A könyv a romániai magyar könnyűzene történetéről szól, konkrétan viszont egy könnyűzenei banda, a Garabonciás létrejöttéről és hosszú pihenő utáni újjászületéséről nyerünk belőle folyamatábráz...
Gergely Tamás: A NAPRAFORGÓ MAGÁNYA
Úgy gondolom, az évek hozzák meg az asszociálás igényét. Egy kis napraforgóról akarok például írni, de ahogy az írás ötlete megszületik, előbújnak emlékeim közül a hozzá asszociálható képek.
Utazunk például Budapestről Kolozsvárra, s nem az egyenes utat v...
Keszthelyi György: Kitilt és vége
Volt egyszer hol… de azt hiszem, mégse,
ahol egy vakond s egy királyfi túr
és néhány kukac. Tán a földesúr
beköltözött az egyidejűségbe.
Sötétkék műanyag kaniszterek
közt megrozsdásodott tolókocsin
reggelizek. Kenyér és margarin
annyi, mint bőség. Ugye,...