2022-06-23
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Gergely Tamás: Szent Iván-éj
Alaposan felöntött a Koma a garatra, Vadmalacnak a hátán kellett hazacipelnie.
”Vizsgáztatta” útközben:
– Nahát, te szent aztán nem vagy…
Ebben egyhangúlag megegyeztek.
– Iván?
A Komát a rosszullét környékezte a kérdés hallatán, mire beleburrogott a Vadma...
Gergely Tamás: VERES ÉG
”Veres az ég alja” – mondta magában Vadmalac. Magában, hogy a többit ne zavarja.
Ne kavarja fel a lelki világukat. Elég sok a baj amúgy is, van, amin gondolkozzanak.
”Veres-e valójában? – Ezt is magától kérdezte. – Vagy csak annak képzelem?”
Majd így folyta...
Keszthelyi György: Föld-vitorla vászon
föld-vitorla vászon a fedőlapon
elképzelem az antianyagot is -
A toronyóráról mese-szív csüng alá,
kocka-szabású homokszoba-lépcsők.
Két gótikus ablak téglákba épülve...
madár egyensúlya az ősi címeren.
Nyári bárányfelhők között óvatos angyal.
Integet n...
Gergely Tamás: MAGÁNYOS NYÁRI LÚD – Mälar-parti séták 57.
Éva veszi észre a ludakat, nekem a hajók érkezése, a kioszk élete köti le a figyelmem. És hát annak ellenére, hogy alig vagyunk a réten, illetve a réttel összefüggő homokos strandon, akad elég, mit figyelni. A növényeket: csalánt, árvacsalánt, a különböző zöld...
Cseke Gábor: Tapló és kova
háborúk
taplója
szikkad a kályhán,
romlik az alvóban a vér
kipirulva lesiklom lécem puha fáján
karcsú nyomom a hóban – szakadó kötél
hevítő bunda
hűvös visszájára fordul,
szelíd éjjeli tűz
fogát növesztve ég
s mind, ami érthető, csöndes nyugalmat érl...
Gergely Tamás: LAMIUM ALBUM – ÁRVACSALÁN – Mälar-parti séták 56.
Ülünk kedvenc helyünkön: a tölgyfarönkön a Mälar-parton, s hát észreveszem a közelünkben a fehér virágokat. Az árvacsalán virágait. Szerény voltuk ellenére feltűnőek, mert sokan vannak. Mintha tejjel öntötték volna le a rét szélét. Árvacsalán, lamium album, te...
Keszthely György: Miatyánk
Mi atyánk, ki vagy a hegyekben,
völgyekben, vizekben,
izzadtságban és leheletekben,
legyen meghittebb a te lakhelyed,
nőjön meg a te méhkasod,
tedd láthatóvá virágos mezeid,
szaporítsd porzóid, polleneid,
fércelj össze tűlevelekkel,
ha szakadozni...
Nászta Katalin: Madárvers
vasárnaponta kiülnek
a verebek a drótszálakra
és ficsegnek és fecsegnek
mint akiknek nincsen más dolga
mit tudjátok mit mondanak
a madár is viszi a hírt
ha úgy adódik meg is hozza
csőrére hull valahol kint
az ég alatt felhők öléből
kiszotyogó aznapi m...
Gergely Tamás: GÁT
– Pléh a szívem – szólal meg Vadmalac, de van Malackának ez ellen egy tromfja:
– Az már volt, évekkel ezelőtt mondtad.
Vakarja Vadmalac a bozontját:
– Na jó, hát akkor beton. Gát.
– Azt meg hogy érted?
– Hát hogy nem engedi hozzám a tragédiát. Még egyes e...
Gergely Tamás: BOMBA
Két kimentett poros könyv s egy pár cipő volt a kezében.
– Ennyi maradt.
– Bomba? Vagy robot? – kérdezte Vadmalac.
– A tető szakadt be, épen két fal maradt.
Mondta a koma, a ház volt élete mukájának az eredménye.
– Nálunk meghúzhatod magad – mutatott a sz...