Villé a sima szőrű agár barátunk a Mälar-partról. Afgán agárnak neveztük magunk közt, de amikor a kutyalexikonban utánanéztem, rájöttem, hogy tévedtünk. Ugyanis az afgán agár hosszúszőrű, a mi kis barátunk olasz vagy angol agár lehet.
Mindegy. A profilja tökéletes agár-profil, vékonydongájú jószág, a jellegzetes hosszú, földalatti odúba beillő orral. A pockot nyilván szívesen kihúzná, a mezei nyulat, ha lenne itt, a Mälar-parton. S ha engednék. A svéd kutyákat leszoktatják általában az ösztöneikről. Figyelem: egyik-másik úgy halad el a sekély víz mellett, hogy a tocsogóban rémülten várakozó vadrucákra rá sem ránt. Persze van olyan is, amelyiknek egyetlen mozdulatára repülnek már biztosabb helyekre a rucák, libák. Ilyekor harminc, ötven, száz szárnyas menekül, nagy ricsajjal jár.
Villé nem szokott a víz közelébe jönni, és különben is pórázon tartják. Inkább a nyitottabb felületeket szereti, legkedvesebb a tóra néző házsor alatti domb, ahol senki sem jár, s a hol nyugodtan el lehet őt engedni, azaz nyugodtan nyargalhat, senkit nem zavar. A játék része egy műanyag korong, egy frizbi, amit a gazdája úgy dob el, hogy az tíz-húsz métert repüljön a levegőben. Villé már a dobás pillanatában elindul, a korong beéri őt, majd elhagyja, és mikor esne le, Villé ott terem, s a legtöbbször már a levegőben elkapja. Majd hozza vissza diadalittasan a gazdájának.
Gazdája egy nyolcvanéves nő, értelmes, jó gazdája Villének, elmondja például, hogy bizonyos napokon nem ő, hanem a kutya választ útvonalat, vagyis ő hagyja, hogy arra induljanak el, amerre Villé akarja. Gondját is viseli: ahogy lehűl az idő, Villé szvettert vagy szükség esetén még annál is melegebbet, egy bélelt “kabátot” kap. Beszél hozzá, láthatóan egymás társai, most ezekben a karanténos korona-időkben ez különösen jól fog: a néni az unokáit, nemrég született dédunokáját nem látogathatja meg, nem ölelheti magához.
Velünk is szívesen beszélget, így tudtuk meg harmadik-negyedik beszélgetésünk alkalmával az agár nevét, azóta Villé a neve még ha mi Évával ketten beszélgetünk is. Villé, rövid csapott magánhangzóval a végén, ereszkedő hangsúllyal, azért írom ide, nehogy valamelyik magyar olvasóm másként ejtse.
Viszont a legmegejtőbb sztori Villéről az, amelyikben a ”mamája” elmeséli, hogy alig párhetesen került hozzá, s annyira szüksége volt az emberi közelségre, hogy két napig nemcsak hogy az ágyában aludt, hanem odaszorult hozzá, az új gazdi nyakának ütőéréhez nyomta a fejecskéjét. Attól nyugodott meg, és aludt el.
Hát nem bájos egy történet?
Gergely Tamás Mälar-parti séták sorozatában eddig megjelent írások:
Gergely Tamás: LÚDFÉLELEM – – Mälar-parti séták 1.
Gergely Tamás: SZÁRNYASZEGETT LÚD – Mälar-parti séták 2.
Gergely Tamás: BELARUSZ – Mälar-parti séták 3.
Gergely Tamás: ELTŰNT A NAPRAFORGÓ – Mälar-parti séták 4.
Gergely Tamás: KICSI KIS JUHARFÁNK – Mälar-parti séták 5.
Gergely Tamás: GAZ – Mälar-parti séták 6.
Gergely Tamás: SZÜRKEGÉM – Mälar-parti séták 7.
Gergely Tamás: DÚDOLÓ – Mälar-parti séták 8.
Gergely Tamás: ÉLÉSKAMRA – Mälar-parti séták 9.
Gergely Tamás: SÁNTI – Mälar-parti séták 10.
Gergely Tamás: A GONDOSSÁGRÓL – Mälar-parti séták 11.
Gergely Tamás: ESKÜVŐ A RÉTEN – Mälar-parti séták 12.
Gergely Tamás: HAJÓINK – Mälar-parti séták 13.
Gergely Tamás: KOPÁCS – Mälar-parti séták 14.
Gergely Tamás: KÁRÓKATONÁK – Mälar-parti séták 15.
Gergely Tamás: A FENT MEG A LENT – Mälar-parti séták 16.
Gergely Tamás: EGY ŐRÜLT – Mälar-parti séták 17.
Gergely Tamás: A BESZÉLŐ TACSI – Mälar-parti séták 18.
Gergely Tamás: VARJÚT ETET – Mälar-parti séták 19.
Gergely Tamás: SÜTŐ – Mälar-parti séták 20.
Gergely Tamás: ENYHÜLÉS – Mälar-parti séták 21.
Gergely Tamás: KÉT HATTYÚ – Mälar-parti séták 22.
Gergely Tamás: HÉT ALMA, TIZENEGY – Mälar-parti séták 23.
Gergely Tamás: RÁ – Mälar-parti séták 24.
Gergely Tamás: MEGIJED MÓKUS – Mälar-parti séták 25.
Gergely Tamás: Fény, fényes – Mälar-parti séták 26.
Gergely Tamás: BIZALOM – Mälar-parti séták 27.
Gergely Tamás: SZÜRKE GÉM ÚJRA – Mälar-parti séták 28.
Gergely Tamás: KORBÁCSOLJA A VIZET – Mälar-parti séták 29.
Gergely Tamás: KÉT VÖCSÖK – Mälar-parti séták 30.
Gergely Tamás: ÁGAK – Mälar-parti séták 31.
Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19-én született Brassóban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt.
1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Újra publikál romániai magyar nyelvű lapokban (Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb.). A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), s Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).
Gergely Tamás első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Legfrissebb hozzászólások