2018-04-24
próza 10
Maróti Ildikó: Az időről
Örök időt szeretnék, toppant a kis másodikos, mindig akkor van vége a játéknak, amikor a legjobb, apukám is mondta.
És a röpdolgozathoz is kellene az örök idő, bizonygatta, miután elmesélte, hogy a nagy túlerővel szemben vesztésre álló görög harcosoknak azt m...
Gergely Tamás: ROSSZRA ROSSZ
Vadmalac Komája tapintott rá lényegre. Kérdés formájában, de mégis:
- Miért van az – kérdezte -, hogy a rossz után rossz jön?
Ezen már Vadmalac is gondolkozott. Mégse tudott mást válaszolni, mint hogy:
- Ez nem ugyanaz a rossz.
De a Koma hajthatalannak biz...
Maróti Ildikó: Arról, amire szükség van
Ahogy hallgatom a mögöttem háborgó nő hisztérikus kirohanását, muszáj kicsit előbbre lépnem, annyira felindult.
- És képzeld, a két hajléktalan nekiállt csókolódzni. Majd fölfordult a gyomrom tőlük.
Nehéz ilyenkor nem nyilvánítani véleményt.
Igaza volt Szer...
Gergely Tamás: RADÍROZ
Frissen ébredve nyúlt ki a paplan alól. Azaz éppen csak hogy magához térve, az álom akár fátyolfelhő az égen, ingadozott a fejében. Friss tehát nem volt. De igyekezett…
Igen… hát azt akarta, hogy vegye elő a nagy radírt, és radírozzon ki valamit a múltjából. ...
Gergely Tamás: AZ IGAZSÁG
A Koma jött állandóan a hírekkel. Volt neki egy rádiója, amit mintha mindig bekapcsolva tartott volna. Zsebrádió volt az említett tárgy, s annak a fülhallgatóját csak akkor vette ki a füléből, amikor Vadmalacékhoz belépett.
Vadmalac örvendett a hírszolgálatna...
Hornyik Anna: Pillangó pihék
Vihar idején
pillangó pihék
hullanak a kék égből
madártoll úszik
immár szürkülő felhőn
vészes vihar közeleg
Emlékszem, kislánykoromban szerettem a vihart, az esőzáport, a villámlásokat. Ugyanis annak idején az időjárás nem volt annyira szélsőséges, így m...
Gergely Tamás: PÉSZÁH
- Tudod, mondta Vadmalacnak a Komája, felszabadultam én is. Úgy értem, kikerültem a szolgaságból. A függőségből.
Vadmalac nem szólt, csak komolyan figyelte a sortársát, barátját.
Aki nem tudta abbahagyni:
- Világosodik a kép, tisztult a fejem. Mígnem teljes...
Gergely Tamás: ÁPRILISNAK BOLONDJA
”Lemondott a községházon az elnök!” – ezzel az újdonsággal állított be Vadmalac komája.
Vadmalac somolygott röviden a bajsza alatt, majd Malackára kacsintva ezzel rukkolt elő:
”Nekem mondod, engem választottak meg elnöknek”
Tudta a koma, hogy semmi sem iga...
Fellinger Károly: Józsa Elek szerencséje
Anekdota a vágai nagygazdáról és az agyafúrt kajali lólopókról
Ahol a Vág folyó kettészeli Bergengóciát, és ahol a jégcsapot cincúrként nyalogatják a falánk gyerekek, élt egy kisfiú. A kisfiút Sulkónak hívták a szülei. A sulkó vágaiasan a ki nem pattogott k...
Gergely Tamás: FELTÁMADÁS
Vadmalac Komája újabban búvárkodik. Kezdetben amatőrként az egyesületben, de egyre gyakrabban megbízatásokat kap. Például egy barlangi tavat térképeznek fel. Hát éppen ez a problémája…
- Tök sötét van – meséli a mentorának. –Ott lenn. Csak a homlokunkra erősí...