2020-04-09
próza 10
Gergely Tamás: NYUSZI
Vadmalac a nyulakat nem szerette. Látni se, ha egy-egy felbukkant a lakása közelében, elhajtotta.
”Hess!”
Jobbat nem tudott, hiába mosolyogtak rajta. Nem tanították meg, hogyan kell, a családban nem volt szokásos a nyulak hajkurászása.
Megértették viszont a...
Maróti Ildikó: Arról, ami szabad szemmel nem látható
A legtöbb anyukának van gyereke, olvasom egy ötéves bölcsességét és milyen jó, hogy ez így van.
Tegnap este tíz előtt pár perccel nézem Lali klassz rajzait: Toldi szereplőinek bemutatása képekben, hármat is küldött, de látom, hogy a középső képen egyikük mezt...
Gergely Tamás: TANKOK
A koma állt elő a javaslatával, hogy ő tankokat küldene a fő csomópontokra. A helyzet megköveteli.
Vadmalac megrökönyödve hallgatta, majd így viszonyult a helyzethez:
– Az anyád a hibás – mondta ki végül Vadmalac. –Nem játéktankot vett neked ajándékba kicsi ...
Gergely Tamás: VILÁG BAJA/Csér csármál
- Pedig én olvasok is – mondja nekiveselkedve a Koma.
- Olvasol – válaszolja Vadmalac - nem is keveset.
A tóparton állnak. Előttük, köröttük csérek csármálnak az odadobott kenyérhéj felett.
- És kíváncsi vagyok minden újra.
- Tanúsítom.
Hegyes a vörös cső...
Gergely Tamás: RADÍROZ
Frissen ébredve nyúlt ki a paplan alól. Azaz éppen csak hogy magához térve, az álom akár fátyolfelhő az égen, ingadozott a fejében. Friss tehát nem volt. De igyekezett…
Igen… hát azt akarta, hogy vegye elő a nagy radírt, és radírozzon ki valamit a múltjából. ...
Gergely Tamás: ÁPRILISNAK BOLONDJA
”Na képzeld el!, meséli felháborodva Vadmalacnak a komája, azt mondták, hogy ha felmászok a toronyba, kakukktojásra lelek…”
”És?”
”Hát fent nem egy rút varjú fogadott?! Úgy megkárogott, majd leestem!”
Vadmalac elröhintette magát: ”Hát nem kell olyan naivnak...
Gergely Tamás: VADMALAC MEG A VÍRUS
A koma különös pozícióban találta mentorát. Egészen pontosan: fekve. Karja kinyújtva ugyan, mint egy repülő szárnya, másként szorozva a dolgokat: a legkisebb felületet célozta meg.
Kérdezi tőle:
- Mit csinálsz, komám?
Hát hogy a padlóra fekve és minimális k...
Maróti Ildikó: A képzeltről
"A születés előtti, és a halál utáni állapot között az emberi lét egy perc, amely, mint egy kiáltás, egy rövid pillanatra darabokra töri a végtelen csöndet, hogy aztán újra eggyé váljon vele."
Egy szufi zenét elemző szövegben találtam. Szép, ahogyan az is, ...
Gergely Tamás: ÖSSZEFOG
Ahogy rendezett a lakásban, meglátta a húsvéti liliomot. ”Húsvéti nárcisz”, javította ki magát. ”Elaléltak.”
Odament hozzájuk, de mielőtt kivette volna őket a vázából, összefogta, összeszorította, közel hajolt hozzájuk, és azt mondta:
”Köszönöm nektek!”
Hog...
Maróti Ildikó: Állandóságról és változásról
Farsangot ünnepeltünk iskolánkban, a gyerekek saját készítésű palacsintájukat árusították, jelmezekben vonultak, csoportjaikkal zsákban futottak, meg másféle ügyességi játékban vettek részt, végül táncoltak, még egy diagnosztizáltan autista fiú is rizsporos pa...