2026-01-11
próza 10
Gergely Tamás: Három hattyú
Vadmalac három hattyút fedezett fel az égen. Egymás mellett szálltak, tempósan, méltóságteljesen, fehéren.
A látványtól nyöszörögni kezdett. Egyrészt örömöt fejezett ki ez a hang, mert Vadmalac szerette, amit látott, másrészt fájdalmat:
”Ilyen életet szerettem...
Gergely Tamás: PARADICSOMVIRÁG
Palántaként kerültek hozzánk, a Lidlben vásároltuk őket. Négy francia paradicsompalánta, mindeniknek neve, ”buletinja” vagyis törzskönyvezve, s mindenik másfajta, kettő közülük vörös, a harmadik lila, a negyedik meg egyenesen zölden érett. Talán megkéstünk vel...
Mórotz Krisztina: A dió
A fehérre meszelt házat takarja… Ez alatt a fa alatt tanultam meg Szent Rita imáját a szomszéd nénitől. Szép volt, ahogy áttűzött a nap a levelek közt, én egy sámlin kuporogtam, a néni egy hokedlin. Mesélt. A házat a fa miatt választottam. Az udvar dzsungel vo...
Keszthelyi György: Az új év második napján ez jár a fejemben
Istenfélő
A Wiki Szótár szerint az istenfélő jámbor, az isten parancsainak engedelmeskedő - ember – teszem én hozzá.
Erősen taszít és riaszt ez a szó, ez a definíció, mert ebben az értelmezésben, de semmilyen másban sem vagyok istenfélő. Már csak azért sem, m...
Gergely Tamás: MEGÁLLÍTJA
Előbb megtárgyalták a családban, hogy túl gyorsan telnek az évek. Malacka sörénye is őszült, a Vadmalacé meg egyenesen hullni kezdett. Rákontrázott a koma is, aki szinte a családhoz tartozott. Ez utóbbi még vakarta is az agyarát, izgalmában nyilván.
Na jó.
”Te...
Gergely Tamás: SZILVESZTER
– Egyre jobban hasonlítok apámra – mondta Vadmalac a társának.
Ültek a derengő városi fényben, fogták egymás kezét.
Azt játszották, hogy összegezték, mi történt velük az elmúlt évben – szilveszter estéje volt.
Malacka a család sikereit sorolta, Vadmalac még sa...
Gergely Tamás: KÚSZIK A ZSÁZSA
A tavalyi zsázsa olyan szép volt, hogy néhány magvát Éva érdemesnek találta áttelelni. Eltette. Hogy lesz belőlük valami jövőre. Megismétlődik a szépsége. Viszont a „jövő” évben egyéb kerti dolgok adódtak, mint például a paradicsom, babér, levendula, úgyhogy ...
Paulovics Tamás: HATVANHÉT TELE
Hatvanhét tele volt, december.
Elmúlt már karácsony, korcsolyáztunk. Egy nagyfiú: a Lovász Jancsi igazi jégkorongot hozott és szájtátva néztük: milyen menő ütője volt. Én nem fértem be egyik csapatba sem.
Kicsi voltam még, lassú és ügyetlen. Így aztán egyre k...
Maróti Ildikó: A reményről és a vágyakról
Ajándékozz reményt! - olvasom egy aluljáróban, a gitározó srác mellett, aki szintén reménykedik, hogy megtelik a sapkája apróval.
Rilke írta "Sohase feledd, hogy kívánj magadnak valamit! Ebbe sohase szabad belefáradni. Beteljesedés, azt hiszem, nem létezik, de...
Gergely Tamás: MEGSZÜLETETT
Vadmalacot komája túl komornak látta aznap. Mást várt, más arcot, főként, hogy lezajlottak az ünnepek.
”Hiszen megszületett!”, mondta csillogó szemmel, tréfából még el is állta az útját.
”Azzal is csak a baj van – válaszolta Vadmalac, - ki fogja szoptatni, pel...