2026-05-14
Vers (10 talált bejegyzések)
Kapui Ágota: A végén
Ha megkérdeznéd, eltűnt éveimből
a hűlt jelen fegyelme mit hiányol,
a hiányérzet kínzó szomjúsága
mit hozna vissza még az ifjúságból:
Az érintések múló éjszakái
s a kétségek közt sívó nappalok,
a várakozás hosszú délutánja,
s a szerelemre nyitott ablakok.
És t...
Pethes Mária: Magamra álmodom
Magamra álmodom
minden szép napom
Azt a félénk vallomást
amit szemedben látni véltem
tegnap délután
Magamra álmodom
minden érintésedet
azt is ami meg sem esett
Mint vigasztaló ölelést
a legtisztább ingedet
és lágyan erezett kezed
mely ökölbe zárja
mostanában a...
Sapa Brown: ÉLETKÉPEK
Ajkamon kopog
a szomjúság - rég csókolt
Igaz szavakat.
*
Tegnap itt hagyott
lábnyomom viszem haza,
másom nem maradt.
*
Kikezdte szívem
a gyűlölet, csak dadog
bennem a semmi.
*
Én csak adódom
hozzád, nehogy elvesszen
belőled a rész.
*
Taníts meg élni
s élvezni ...
Paulovics Tamás: HARMINC KILÓNYI VERS
Egy verseskötetem százötven gramm vagyis tizenöt deka,
kétszáz kötet harminc kiló, húsz helyes kis csomag,
megpakoltuk a válltáskámat és egy erős műanyag szatyrot
- a nyomdászlányok segítettek- , úgy indultam haza.
A Pano előtt egy Padon megpihentem, a táskát ...
Szuhay-Havas Marianna: Reménykeltős
Sötét erők, égő erdők, kis hitek,
könnybe rántják búzavirág szemetek,
bársonyhangon éjjel-nappal hadurak
hazudják, hogy nem lesznek már madarak.
Hazudják, hogy tönkrement már az egész,
félvilági szomorúság heverész.
Gyöngyhajakba hiába a koszorú,
úgyis jön maj...
Paulovics Tamás: A GIMNAZISTA
Suhan alattam a sima betonút,
röpül velem a könnyű kerékpár.
Már mögöttem a folyóparti füzes,
elhagyom a vezsenyi kompkikötőt.
Messze mögöttem a gyárkémény,
az égbe szökő, és gyár hosszan
nyúló fala a rámázolt jelszavakkal.
A szemhatáron látom négy tornyát
a k...
B. Tomos Hajnal: Vándormadarak
Pedig tavasz lenne,
naptár szerint fűébredés,
mégis napok óta vonulnak,
dél felé, teljes páncélzatban
a vándormadarak,
valami beltengeri félszigetre –
napok óta csak csőrök csattogása
a levegőben,
nemzetközi hullámhosszak
szórják vörös honfoglalásukat –
miközb...
Somorčík Szombath Rozália: Madarak hajnalban
A nyitott ablakon át fürdőszobámba,
hol felkészítem testem a napra,
berepülnek a madarak.
Cikáznak a plafon alatt,
szárnyaikról szórják az épp virágzó
bükkfák sárga porát.
Ahogy arcom mosom,
egy madárka a vállamra ül. Vizet akar.
Egy cseppel kínálom ujjamról.
...
Kerecsényi Éva: Májusi nász
Csipkeruhában pózol a május,
virágnyakékkel kecses nyakán,
parfümfelleget repít a szellő,
illata belengi mezők haját,
pipacsparádé, színes kavargás,
vérvörös szárnyú szenvedély,
természet torkából feltörő sóhajt
szél viszi hátán a felhők felé,
pimasz pillanat ...
Istenes Tibor: Kanál lettem
Beköltöztem abba a csuporba, ahonnan a mézet csókolta a szád,
Csónakként lebegtem az édes semmiben...
Aztán kristály lettem a szád szélén,
Nem hagyhattál ennyiben...
Kanál lettem a kávéd forró észlelései között,
Kavartam benned a koffeint és a reggeleket,
Elal...