Vadmalac félpercesek (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: Napfogyatkozás
Vadmalac alig ismert rá a komájára, annak az arca teljesen fekete volt. Elröhintette magát, ”Kátrány?”, kérdezte. ”Ó, dehogy. Faszén.”
Nem állta meg, hogy kissé ne nevelje a komát, közli hát vele, hogy: ”Hiszen nem az arcod kellett volna bekenni, hanem egy üv...
Gergely Tamás: FORDÍTSD MEG A LAPOT!
”Mik ezek?, kérdezte Vadmalac komája. – Rajzok?”
A papírlapra bökött a kezében. ”Csupa nyolcas.”
Vadmalac komolyan vette komája kérdését, így okította:
”Először is fordítsd meg a szöveget, mert fejjel lefele tartod. Azután meg fordítsd meg a lapot, mert épp...
Gergely Tamás: KÖRTÉVEL BESZÉLGET
Miközben a gyümölcsöt szeletelte, beszélt hozzá. Hogy milyen szép színe van, a piros árnyalataiban játszik a dolmánya, hogy érett. Az első falat után dicsérte az aromáját. Hogy azt a kis barna karikát a külsejéről levágjuk, és akkor mindenestől ehető.
Komája ...
Gergely Tamás: CSUHÁS
Komája szólt, hogy úgy érzi, mintha valaki követné. Valaki vagy valami. De ha hátranéz, nem lát senkit.
Vadmalac mosolyogva akarta elintézni a dolgot, mondván, hogy ez paranoiája, ám azért megnézte, nem áll-e valaki az ő háta mögött is. Mert az igazság az, ho...
Gergely Tamás: MALACKÁVAL A PADON
Ültek Malackával a padon. Kéz a kézben, éppen egymásba illett a kettő. Hogy melyiké indult el a másikét megfogni, már nem emlékeztek, lehet, hogy Vadmalac volt a kezdeményező, lehet, hogy Malacka, még valószínűbb, hogy mozdulataink szinkronban voltak.
A távol...
Gergely Tamás: SÚROLT ÉRZÉS
”De hát az olyan fontos volt!”, mondja Vadmalac komája.
Vadmalac pedig ”Pr-pr”, a tépelődés hangszerén furulyázott. Nem tudta, mit válaszoljon, mert nem volt válasza. Elfeledte azt, ami a komája számára oly fontos, hazudni meg nem akart. Hazudni nem volt képe...
Gergely Tamás: ÁRNYÉK
Szünetet tartottak, Vadmalac meg a komája. A nap sütött, ám ők az épület árnyékában hűsöltek. A fény a párhuzamos épületről érkezett, azt telibe találta a nap.
Hanem annak a falán hirtelen valami lezuhant. Azaz úgy látták, hogy zuhan. Vadmalac hamar rájött, ...
Gergely Tamás: BEZÁRUL
Áll Vadmalac a mezőszélen, azaz az obszervatórium domboldalának alján. Olyan a domboldal, mint egy legelő, amit viszont nem is kaszálnak, vagy mint erdei tisztás - az Isten vetette el, ami ott terem, kinő a földből.
Vadmalac közel megy, és hozzászól az immá...
Gergely Tamás: ÖRDÖGÖK
Vadmalac komájának úgy tűnt, hogy az egyik táncosnak a lába nem emberi, hanem szőrös, és patája van.
Ahogy forogtak fent, zsolozsmáztak vagy mi, a koma lentről bámulta őket. A ”príma” imádság volt, már pirkadt, azért vette észre.
Szólt a komájának, s hát leg...
Gergely Tamás: NYEMCOV
Vadmalac komája nem értette a dolgot. ”Lelőtte, vagy nem lőtte le?”
”Lelőtte.”
”Akkor miért ne kapna húsz évet, én még többre is büntetném.”
Vadmalac nem tudta, hogyan magyarázza meg századszorra. Hogy a másik meg is értse. Lelőtte, de nem jókedvéből, hanem...