2022-01-20
2 perces (10 talált bejegyzések)
Havas Zsigmond: A FÉLELEM
A félelem már gyermekkorában belekapaszkodik az emberbe és elkíséri a sírig. Az egyik ember a sötét szobában fél, a másik a fogfájástól, a harmadik az éhezéstől. Ádám is félt, pedig nagydarab, erős, egészséges ember volt.
- Megyek az utcán és egyszerre úgy ...
MARÓTI ILDIKÓ: Kétezerrel több
Kétezerrel többet kaptam vissza, szólok az eladónak és mutatom is. Rám néz, és lassan, tűnődve kérdezi: Kétezerrel többet kapott és most visszaadja? Furcsa a tekintete, ahogy tetőtől talpig végigmér, nem tudom, mire gondolhat. Még hallom elmenőben a hangját, a...
Gergely Tamás: HOL VAN DORIS?
Robbantottak a minap egy többemeletes bérházban Göteborg központjában. A detonáció olyan erős volt, hogy száznegyven családot kellett utána kilakoltatni. A robbantás pánikot keltett, volt, aki a másodikról kiugorva mentette az életét, más a hatéves fiát engedt...
Maróti Ildikó: Az állatokról
Az iskolában tavaly járt egy madarász is. Ízesen vidékies hanghordozása sokáig téma volt a gyerekek körében, mutatványai hatására páran állatgondozók szerettek volna lenni, a többiek csak bámulták, mennyire ért a madarak nyelvén.
Pár órára foglalkoztatta a gy...
Barta Zsolt: A megvilágosodott
Egy motorcsónakban világosodott meg, a Balaton közepén. Hirtelen átlátta a Világ szenvedését, a dolgok egymástól való függését. Elmosolyodott. Fogta a kormányt, és kifelé irányította a csónakot. Meg kell osztania az Emberiséggel tudását. Amint kiért a partra, ...
Maróti Ildikó: A művészi szabadságról
- Mi ez? - kérdezik a többiek az elsőstől, és köréje sereglenek. Én is kíváncsi vagyok, mert sok furcsasággal kápráztattak már el eddig is. Imádom, amikor elmagyarázzák sajátos nyelvükön, amiben nincs még közhely.😄
"... minden, amit látunk, nézőpont, nem a va...
Maróti Ildikó: A tanévkezdésről
Klassz volt újra látni a gyerekeket, napbarnított, vidám arcukat. Az értekezleten elhangzott, készüljünk fel lelkileg is a digitális oktatásra. Ennek tudatában még érdekesebb volt az udvaron újra nézni a sok szülőt, a vidám gyerekcsapatokat. És persze kicsit t...
Havas Zsigmond: A macska
Dickensnek volt egy macskája, aki mindig az író asztalán ült és mozdulatlanul figyelte a mester kezét és benne a tollat. Csak akkor mozdult meg, ha az óra az esti tízet kezdte ütni. Ilyenkor kis mancsát rátette az író karjára és ütögetni kezdte. Mintha csak az...
Andrassew Iván: A lepke
Ha nem vigyázol, mint az árnyék, úgy maradsz. Lepke is kerül.
Voltak napok, bizonyságul, amikor a szerelmes lepkék az arcunkra szálltak. Alkonyig a fejünk körül keringtek, az orrunkra ültek, tárogatták szárnyaikat, mintha csak véletlenül, szárítkozás végett a...
Maróti Ildikó: Arról, hogy mi lenne jó
- Az lenne jó, ha az iskola udvarán volna egy nagy medence, és abba ugrálhatnánk fejest, azt mondják erre az időre, hogy jó idő, de szerintem nem az, mert dögmeleg van. - mondja egy szuszra a fiú, aki otthon unta magát, mert minden játékával játszott már, soka...