2024-10-13
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Cseke Gábor: A küszöbön
* D.S.-nek *
Ó, tél dörmög a sarkon,
nem látni még,
s aki lop, éjszaka lop –
a szomszéd vizslatja foghíjas sövényét.
Én a szabadban élek,
kerített magány nem szül dundi gondot,
házam falai épek,
hát a tüzelő nekem alma, onnan
bármikor kilépek.
Október – nyári ...
Gergely Tamás: SÓHAJ-FELHŐ
Egyetlen kis felhőt láttak az égen, Malacka szerint az olyan volt, mint egy sóhaj.
Sóhaj az égen?
Vadmalacnak minden érzéke maximálisan kezdett működni, szőre nyakán, fején az égnek állt. Azt mondta – hangosan vagy csak magának, nem is tudta, ugyanis hirtelen ...
Gergely Tamás: Október 6.
Vadmalac azon töprengett, hogy neki kötél vagy golyó járna…
Félt mind a kettőtől. Egyrészt egy filozofikus félelem tartotta fogva, hogy valami véget ér. Valami, aminek nem szabad.
Másrészt a fizikai fájdalomtól őrült meg.
“Feláldoznád az életed?”, kérdezte ekk...
Kapui Ágota: Arad
Golyó süvít a megkötözött létben,
fehér ingeden vöröslő virág,
és torkodon felhorzsolt feketében
még ott nyüszít a lenyelt némaság.
Délceg bitók árnyéka ott feszül,
hol ablakod csak kéttenyérnyi ég,
és szűk huzat surran a résen át,
és vacsorád morzsáit söpri m...
Gergely Tamás: ERGO
Kedvenc fotelében terpeszkedett, az ablakon keresztül a kis juhart bámulta, az a könnyű légmozgástól épp himbálózott.
Nem forgott a fotelben, Vadmalac, még a fejét sem fordította.
”Ha teljesen mozdulatlan maradok – mondta magának –, az Idő nem vesz észre. Elsu...
Keszthelyi György: Arculatok háza
Hat óra tíz perc – a lelki szegények
bennem szunnyadnak keresztbe-kasul,
ám boldog egy se lészen,
mert az én országom nem a mennyeké.
Áttekinthetetlen, jutányos tél vagyok,
sehovatartozó gardrób, vasajtók
mögé zárt, oldatlan arculatok háza.
*
Merre csavarogsz,...
Gergely Tamás: PUHA PASZULY
Félt a puha paszuly. Ha tudott volna remegni, remegett volna. Centinyi zöldpaszuly két paszulyszemmel teli rész között helyezkedett el, s mert lágy, puha, attól félt, hogy kivágva eldobják. Eldobja az a nagy kéz, amelyik szortírozott. Vágott a könyörtelen olló...
Para Olga: SZÜLETÉSNAPOMRA
hetvenhat éves lettem én
hálaadás e költemény
sóhaj
óhaj
ajándék mellyel meglepem
íróasztali szegleten
magam
magam
hetvenhat évem elszelelt
tanári bérből sok nem telt
az ám
Hazám
s ha lehettem is oktató
én is töltőtoll koptató
szegény
szegény
aranykorban tánco...
André Zsuzsa: Margaréta
André Zsuzsa alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
André Zsuzsa alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
André Zsuzsa így ír magáról:
1983-ban születtem, Csíkszeredában, ahol ma is élek. A helybeli Nagy István Művészeti Líceumban végeztem...
Gergely Tamás: LÚDFÉLELEM
A napok óta megszokott kép fogad: a strandot elfoglalták a ludak. Elsősorban a fövenyes részen állnak, de legel egy részük a füvön, és meglepően sokan lubickolnak a Mälar vizében.
Ember sehol, illetve a strandolók hiányoznak. Mi Évával a erdő alatti fapadon...