2025-11-14
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Cseke Gábor: Felvilágosodás
gyújtsunk gyertyát / hol a gyertya?
fent a polcon / hát a gyufa?
gyertya mellett / lángja nincsen
csak szikrája / mégis lobog
lobot vetve egyet lángol
menekül az éjszakából
***
Forrás: Cseke Gábor: Összegyűjtött versek – A Magyar Elektroni...
Ma ünnepli 84. születésnapját Fehér Illés Art’húr-díjas műfordító, orvosi biokémikus, a kémiai tudományok doktora
* Isten éltesse! *
Fehér Illés 1941. október 29.-én született Kasztavban (Horvátország). 1960-ban a Zentai Gimnáziumban érettségizett. Orvosi biokémikusi oklevelet a Zágrábi Tudományegyetem Gyógyszerészeti – biokémiai egyetem Orvosi biokémiai karán 1964-ben s...
Kapui Ágota: A csoda
A feltámadás vélt csodája
az elgurított sziklakő
a torinói leplen átüt
a vérben áztatott idő
A költő hallgat verse préda
betűkre szedi a világ
a mindenség egy szűk egérlyuk
a hit helyén a balgaság
Mi mind e szent csodából élünk
a hétköznapok kenyerén
és Kriszt...
Gergely Tamás: KÖNNYCSEPP
A könnycseppet akkor érezte meg, amikor az már az orra nyerge felé gördült. Két csepp volt különben, páros, az egyik veszélyben, hogy lefele az arcán keresztül a füle irányában tűnik el. Míg a másik megáll az orra és a pofacsontja közti gübüben.
Azt, hogy az e...
Keszthelyi György: Ahol a holló
Ahol a holló, ott a pince.
Két méterrel fölötted állok
földhöz ragadtan.
Ide kötődtem, mint a háziállatok,
mint a lánc. A fájdalom bilincse
mint széthulló jéghegy
végigcsörög a fák között.
Az, aki fekete ruhába öltözött
igényeit is a szemétbe dobta.
Bújócskát ...
Cseke Gábor: A küszöbön
* D.S.-nek *
Ó, tél dörmög a sarkon,
nem látni még,
s aki lop, éjszaka lop –
a szomszéd vizslatja foghíjas sövényét.
Én a szabadban élek,
kerített magány nem szül dundi gondot,
házam falai épek,
hát a tüzelő nekem alma, onnan
bármikor kilépek.
Október – nyári ...
Keszthelyi György: Arcod egy szegen
Hálószobám egy
üres fogadó, csukott
szempár elfekvő zárójele.
Egy szóköz megmaradt,
sok mondat itt hagyott,
torkomban füstölgő, tolató
évek - és kezek tördelése.
Igényem testhossznyi,
sötét öltönybe való.
Arcod egy szegen: áldozat.
Időtlen ez az út, ez a huzat...
Gergely Tamás: SÓHAJ-FELHŐ
Egyetlen kis felhőt láttak az égen, Malacka szerint az olyan volt, mint egy sóhaj.
Sóhaj az égen?
Vadmalacnak minden érzéke maximálisan kezdett működni, szőre nyakán, fején az égnek állt. Azt mondta – hangosan vagy csak magának, nem is tudta, ugyanis hirtelen ...
Gergely Tamás: KROKODIL
– Olyan, mint egy krokodil, egy óriás krokodil.
A társának mondta ezt Vadmalac, Malackának, amikor a házukkal szemközti szigetről beszéltek, s valóban: olyannak tűnt az, mint egy nyugvó, azaz prédára leső hüllő.
No, de felkapta a szót a Koma, lehajolt Kismalac...
Gergely Tamás: Október 6.
Vadmalac azon töprengett, hogy neki kötél vagy golyó járna…
Félt mind a kettőtől. Egyrészt egy filozofikus félelem tartotta fogva, hogy valami véget ér. Valami, aminek nem szabad.
Másrészt a fizikai fájdalomtól őrült meg.
“Feláldoznád az életed?”, kérdezte ekk...