Most, hogy a fecskék Afrikában szálldosnak, a Mälar-partot két madárcsoport uralja. Az egyikhez tartoznak állandó madaraink: a szarkák, a csókák, a dolmányos varjak. Nagyjából azonos méretűek, és érvényben van köztük valamiféle íratlan szabály, hogy egymást nem bántják. Néha együtt látom őket, néha külön-külön “legelésznek”, azaz keresik az élelmet.
A második csoport a kis énekesmadarak csoportja, ezek nagy része tulajdonképpen vándormadár, vagyis a klímaváltozásoktól függően változtatja a helyét, de Svédországon belül. Néha seregestül tűnnek fel a feketerigók például, utána eltűnnek, hol délre, hol északra, attól függően, hol melegebb. Hőmérő sem kell, információval ellátnak bennünket a rigók. Cinkék tartoznak még ebbe a csoportba, seregélyek, ritkábban vörösbegy, mátyásmadár.
Közben jövök rá, hogy rossz a kategorizálás, mert vannak verebeink is, és vannak sirályok, bár ez utóbbiak inkább a víz közvetlen közelében vagyis a vadrucák és vadludak szomszédságában tartózkodnak. Viszont ha ember eteti a szárnyasokat, azok mellé csapódnak.
És akkor nem szóltam a szárcsákról, a bukórécékről, a búbos vöcskökről, bár ezek ritkábbak. És – hányadik csoport? – a hattyúkról, azok valószínűleg a szomszédos szigeten húzódnak meg, ide csak különös alkalmakkor járnak. Szállnak, messziről hallatszik a szárnyuk suhogása.
Naponta tehát főleg a szarkákkal és a dolmányos varjakkal találkozunk. Ma például azt figyeltem meg, hogy az egyik szarka a csőrében egy szalmaszálat tartott, vitt, azaz vitt volna, de az olyan nagynak bizonyult, illetve olyan rosszul fogta meg a csőrével, hogy nem tudott fölötte úrrá lenni.
Szarka fészket rak! Akkor tavasz van!
Ezt onnan tanultam meg, hogy a könyvtárunk mellett, ahol évekig dolgoztam, a belvárosban, tehát szűk helyen két doboz alakú épület között van három fa, azokon él néhány szarka. Hol egy, hol több pár, ritkán volt üres a fészek. Nos, amikor a szarkákat szalmaszálat, ágat gyűjtögetni láttam, tudtam, hogy jön a tavasz. Bámultam ezeket az ösztönlényeket, drukkoltam nekik, hogy a fészek összejöjjön, hogy még egy, majd még egy évig lássam-halljam őket.
A könyvtár épületének a földszintjén az újság- és folyóiratrészleg foglalt helyet, az első és második emelet a nemzetközi könyvtáré volt – kellett a két emelet, hiszen kétszázezer könyvvel rendelkeztünk, fele a nyitott könyvtárban foglalt helyet, fele a föld alatt, a raktárban. Onnan, a “föld alól” küldtük szét az országba könyveket… Akárhol laktál, az ország bármelyik sarkában, kérhettél kölcsönözni könyvet az anyanyelveden. Ilyet más országban nem pipáltak, a legnagyobb bevándorló nyelvek könyvtára voltunk egész Északon! Emlékszem, hogy meglepődtünk Évával, amikor a skånei Tyringében szóltak a sorstársak, hogy lehet magyar nyelvű könyveket kölcsönözni a helyi könyvtárból. Megnéztük, lehetett. Aztán magam is része lettem a könyvtárláncolatnak, én gyűjtöttem – többedmagammal nyilván – a depozíciónak nevezett könyvcsomagokat.
Három éve nyugdíjba mentem. S az a könyvtár sincs már. Egyrészt kettészakították, nyitott könyvtárra, és könyvtárközpontra, másrészt a nyitott részt egy tagkönyvtárral összecsapták, s említett épületet kiürítették. Nincs aki beszámoljon arról, mit csinálnak a szarkák, jön-e még tavasz az Odengatán 59 szám alá?
Mert hozzánk jön. Ide, a Mälar-partra. Gyűjtöget a szarka, az itt sétáltatott kutyák hátáról lekerült az őket melegítő szvetter vagy kabát, beszámolok lassan minderről…
Szarka barátunk azután kiegyensúlyozta a szalmaszálat, s vitte nagy boldogan a készülő fészkéhez.
***
Gergely Tamás író, újságíró, szerkesztő. 1952-ben született Brassóban, ott végezte középiskolai tanulmányait, majd Kolozsváron szerzett magyar-francia szakos diplomát. A Szatmár megyei Tamásváralján tanárkodott, Bukarestben volt újságíró nyolc éven át. 1987-tõl Svédországban él.
Forrás-kötete a Kriterionnál jelent meg, második könyve a Mentornál Módosítás címmel, már a ’89-es változás után. Az utóbbi években az Üveghegy közli gyermekeknek írt meseregényeit illetve felnőtteknek szánt prózáját. Tíz éve publikál a Lenolajban, elsősorban félperceseket.
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán
Gergely Tamás alkotásai megvásárolhatók itt.
Gergely Tamás Mälar-parti séták sorozatában eddig megjelent írások:
Gergely Tamás: LÚDFÉLELEM – – Mälar-parti séták 1.
Gergely Tamás: SZÁRNYASZEGETT LÚD – Mälar-parti séták 2.
Gergely Tamás: BELARUSZ – Mälar-parti séták 3.
Gergely Tamás: ELTŰNT A NAPRAFORGÓ – Mälar-parti séták 4.
Gergely Tamás: KICSI KIS JUHARFÁNK – Mälar-parti séták 5.
Gergely Tamás: GAZ – Mälar-parti séták 6.
Gergely Tamás: SZÜRKEGÉM – Mälar-parti séták 7.
Gergely Tamás: DÚDOLÓ – Mälar-parti séták 8.
Gergely Tamás: ÉLÉSKAMRA – Mälar-parti séták 9.
Gergely Tamás: SÁNTI – Mälar-parti séták 10.
Gergely Tamás: A GONDOSSÁGRÓL – Mälar-parti séták 11.
Gergely Tamás: ESKÜVŐ A RÉTEN – Mälar-parti séták 12.
Gergely Tamás: HAJÓINK – Mälar-parti séták 13.
Gergely Tamás: KOPÁCS – Mälar-parti séták 14.
Gergely Tamás: KÁRÓKATONÁK – Mälar-parti séták 15.
Gergely Tamás: A FENT MEG A LENT – Mälar-parti séták 16.
Gergely Tamás: EGY ŐRÜLT – Mälar-parti séták 17.
Gergely Tamás: A BESZÉLŐ TACSI – Mälar-parti séták 18.
Gergely Tamás: VARJÚT ETET – Mälar-parti séták 19.
Gergely Tamás: SÜTŐ – Mälar-parti séták 20.
Gergely Tamás: ENYHÜLÉS – Mälar-parti séták 21.
Gergely Tamás: KÉT HATTYÚ – Mälar-parti séták 22.
Gergely Tamás: HÉT ALMA, TIZENEGY – Mälar-parti séták 23.
Gergely Tamás: RÁ – Mälar-parti séták 24.
Gergely Tamás: MEGIJED MÓKUS – Mälar-parti séták 25.
Gergely Tamás: Fény, fényes – Mälar-parti séták 26.
Gergely Tamás: BIZALOM – Mälar-parti séták 27.
Gergely Tamás: SZÜRKE GÉM ÚJRA – Mälar-parti séták 28.
Gergely Tamás: KORBÁCSOLJA A VIZET – Mälar-parti séták 29.
Gergely Tamás: KÉT VÖCSÖK – Mälar-parti séták 30.
Gergely Tamás: ÁGAK – Mälar-parti séták 31.
Gergely Tamás: VILLÉ – Mälar-parti séták 32.
Gergely Tamás: KÖLDÖKNÉZŐ/Széláví – Mälar-parti séták 33.
Gergely Tamás: A kioszkot renoválják – Mälar-parti séták 34.
Gergely Tamás: Jégszobor – Mälar-parti séták 35.
Legfrissebb hozzászólások