2025-03-26
Próza (10 talált bejegyzések)
Hornyik Anna: Egy könyvbemutató margójára – sietek
Elevenen hullanak a hópelyhek a sötét éjszakai égboltból. Az utcákat ellepik a gyémántok, az autóbuszmegálló kies. Az úttest túloldalán álldogáló, melegen mosolygó házból egy vékony árnyék tűnik elő, matat a kézitáskájában, igazgatja vastagon kötött sapkáját. ...
Gergely Tamás: JELIGE
”Figyelj!”, mondta komájának Vadmalac.
Figyelt is az, mert tudta, hogy ilyenkor komoly kinyilatkoztatás következik.
Vadmalac meg tőmondatokban ecsetelte, hogy a Jóisten rájött arra, hogy rosszul sikerült a teremtés, a Földön legalábbis, amit rábízott az apja...
Gergely Tamás: Kim Ir Szen 120
A nyolcvanas évek közepén az a hír terjedt el Bukarestben, hogy – egyesek szerint a Ceauşescu házaspár, mások szerint Elena Ceauşescu gyakori vendége Ana Aslan klinikájának. Fiatalodni akartak ott, illetve meghalni nem akartak, nem akar egyik diktátor sem. Ana...
Fellinger Károly: Valamikor régen…
Valamikor régen kettévált az ég és a föld. Az ég elvágyakozott, szárnyakat növesztett. A föld mégis megbocsátott neki.
Akkor egy égig érő fa termett rajta, amelyen a csillagok éjszakánként leereszkedtek fényzsinórjaikon, s körültáncolták a fa törzsét. A Par...
Gergely Tamás: A TEREMTÉS
Németi Rudinak
Olyannak képzelte el, mint ahogyan estefele egy manó körbejárja a csillagokat, és felgyújtja azok lámpását. Mármint, hogy a Nagy Kéz megböki a születendő életet, és attól elkezd verni az illető szíve.
”Az állatoknak is?”, tette fel a kérdé...
Para Olga: Örökség
– Legyen a tiéd ez a régi tésztavágó, ez a készlet – rebegi alig hallhatóan dédi. Egy minicsomagocska oda volt készítve az ágya mellé, nehézkesen valahogy felül, szétnéz, és kéri, adjam oda a táskám.
De hát van nekem, Édesanyám!
– Tudom, tudom, de azért csak...
Nagy Patrícia: Ülök a metrón
kivételesen kipihent vagyok, ezer éve nem tömegközlekedtem, szívom magamba a fura élményt, bámulom az embereket, elképzelem vajon hová igyekeznek, lopva megvizsgálom tükörképem az ablaküvegben, jaj de jól nézek ki, hajam frissen mosva, illatos vagyok és vidám,...
Márkus László: Utópia
Elborul lélekkel rovom az utcákat, haszontalan célokat követek színpompásan villódzó neonreklámok kusza fényben, lábam alatt itt-ott megroppanó jéghártya figyelmeztet, bár egy időre visszavonult a hó, messzi még a tavasz üde lehelete s a lenge ruhás lányok com...
Nagy Patrícia: Már a tranzitban voltunk,
mikor Eszter elment kicsit szétnézni, és én ott maradtam egyedül a cuccainkkal. Egy harminc körüli férfi ült le közvetlen mellém. Mosolygott, köszönt, megkérdezte hová utazom, és kivel utazom, elmesélte ő hová utazik, és hogy a barátai mennyire várják, hogy új...
Mórotz Krisztina: Alvásfüggő…
átkarolod egyik kezeddel a másikat,
átteszed egyik lábadat a másikon,
átkarolod egyik kezeddel a másikat,
ez a hatalom titokzatos ködpalásttal borított be engem. Félelem szállta meg a lelkemet. (Az öntudatlanság határán téblábolva, látom a két lányt, a ...