2024-10-06
Mese (10 talált bejegyzések)
Bábel Antónia: A kovács kicsi kalapácsa
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kovács meg a felesége. A kovács esténként el-eljárt a közeli ivóba, ahonnan csak késő éjjel tért haza. A felesége mindig pörölt vele:
– Elissza azt a kis pénzt is, amit megkeres, aztán meg félre patkolja a lovakat...
Fellinger Károly: A CIGÁNYOK ŐSEI
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy szegény kosárfonó a feleségével és tizenkét éhező gyerekével. A kosárfonó meg a felesége olyan nehezen keresték meg a betevő falatot, hogy az Atyaúristen megsajnálta őket. Üzent hát a diószegi pappal, hogy másnap látogat...
Fellinger Károly: GALAMBLELKŰ
Valamikor régen, élt egyszer Királyréven egy szegény, megtört özvegyasszony. Szegény is volt, magányos is, mert még gyerekkel sem áldotta meg a teremtő. Nem futotta neki tüzelőre, az erdőből meg rőzsét sem gyűjtögethetett, mert azt megtiltotta a király őfelség...
Barta Zsolt: MANÓ HÁBORÚ
Hogy ki volt Hovatovább kapitány, arra ma már csak kevesen emlékeznek. Még a nagy CsüngőBüngő Erdőben történt, hogy egy ízben háborúra keveredtek egymással a zöld és a kék manók. Püfölték a másikat rothadt almával, szottyadt körtével, már a Nap is szilvalétől ...
Fellinger Károly: NAPSUGÁRKISASSZONY
Hol volt, hol nem volt, megszületett végre Napsugárkisasszony, akit a tündérek küldtek a tarka mezők, mézillatú virágok és jámbor tekintetű állatok védelmére. Édesanyja nagypénteken, majd Szent György napján kukoricaszemmel a tenyerében megmosdatta a Kis−Duna ...
CSEKE GÁBOR: A tuskó (gyermekregény)
1. SANYÓ ÉS KORMOS
Mikor a kis Sanyó megszületett, ősz volt, s hűvös esők mosták-fürösztötték a falut őrző három óriási dombot, úgymint: a Sashegyet, a Szőlősdombot meg a Juhost. Ezek a dombok akkorák voltak, mint egy-egy hatalmasra kelesztett cipó, s valah...
Fellinger Károly: A SZOLGÁLÓLEGÉNY ARANYA
Ha hiszitek, ha nem, túl az üveghegyen, ott, ahol a kurta farkú malac túr, vagyis a nevezetes Kenderközben élt egy Farkas nevű ember, aki a Vágfarkasd nevű falut alapította. A kender hegyén egyensúlyozó apró kenderikéről is elnevezhették volna a falut, vagy a ...
Fellinger Károly: APRÓ ZSIGA SZERENCSÉJE
Élt Zsigárdon – éppen ott! - egy idős ember a feleségével. Egész életükben gyermekre vágytak. Már nem is számítottak arra, hogy mégis megáldja őket az isten, amikor az asszony áldott állapotba került. No, de miféle rajkójuk született! Pici volt, mint a csicser...
Fellinger Károly: TOJÁSTÁNC
Éppen tollfosztás volt Harmathelypusztán, amikor az egyik nádvágó legény szórakozásból hét verebet meg hét fekete kiscsibét dobott a megfosztott toll közé. A fekete kiscsibékre ráragadt a fehér lúdtoll. Ebből lett aztán a nagy baj! Mert a csibék mind egy száli...
Fellinger Károly: A CSORDÁSLEGÉNY HÁROM BOTJA
Élt egyszer, réges-régen, egy bátor csordáslegény. Hogyha még nem említettem volna, most mondom: ennek a legénykének olyan kacskaringós volt az esze járása, hogy a Kis−Duna is megirigyelte. Hát még az étvágya! Mint a legtöbb csordást, ezt a legénykét is igen j...