Gergely Tamás: KORBÁCSOLJA A VIZET – Mälar-parti séták 29.

Azt látom, a parton tíz év körüli fiúcska korbácsolja a vizet. Illetve egy ággal veri, mintha korbácsolná. Eszembe jut…
…eszembe jut történelemóránk, amikor Vogel Sándor tanárunk elmesélte, hogy dühében a perzsa király, Xerxész megkorbácsoltatta a tengert, mert nem úgy alakult a görögök elleni hadjárat, mint szerette volna.
Ez valami új volt, amire felfigyeltünk. Az őrültségre volt ez példa egész életemben, újabban azon töprengek, hogyan gondolkozhattak azok, akik végrehajtották az őrült parancsot…
Vogel tanár úr hozzám mindig tüntetően barátságos volt. Kezdődött azzal, hogy engem nevezett ki térképszállítónak. Történelem óra előtt nekem kellett a tanári előtt ácsorognom, hogy ő kiadja a megfelelő térképet, amit én az osztályunkba vittem. De a gimnázium után is… Emlékszem, Kolozsváron haladtunk az útlevél hivatalba, azaz én el onnan, ő oda, elmehetett volna az út túloldalán, mintha nem vett volna észre, de ő átjött hozzám, elbeszélgetett velem. Majd írtam róla a Káféban; ő megkeresett stockholmi otthonunkban, amikor Uppsalában két hetet töltött az ottani egyetem vendégeként; elvitt magyarországi látogatásom ideje alatt budapesti lakásukra beszélgetni. Én nem voltam eléggé érett arra, hogy kapcsolatunk barátsággá fejlődjön.
Vogel Sándor életét tette fel az erdélyi szászok történetének a bemutatására, tanulmányt írt a témáról, és lefordította Georg Kraus Erdélyi Krónikáját. Talán ez vitte őt el Brassóból Budapestre… Szóval ”átigazolt” ő is. A tenger korbácsolása helyett a racionalitás útját választotta: ha a Kriterion Kiadó nem adhatta ki a Kraus-krónika magyar fordítását, megkísérelte Magyarországon publikálni, ott sikerült neki.
Nézem a gyereket a mi Mälar-partunkon, vajon mi készteti arra, hogy csapdossa az erdőből származó ággal a vizet? A játék? A korbácsolt víz látványa? Az ágat a Kerek erdőből hozhatta: nyesik a fölös ágakat, takarítják azaz gondozzák a tölgyerdőt.
És minden előre meghatározott terv szerint történik, ”Xerxész” sehol. Remélem, a vizet korbácsoló fiúcska idegrendszerében sem…

Gergely Tamás Mälar-parti séták sorozatában eddig megjelent írások:

Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19-én született Brassóban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt.
1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Újra publikál romániai magyar nyelvű lapokban (Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb.). A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), s Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).

Gergely Tamás első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Kötetei
Módosítás (novellák, történetek, Forrás-kötet, 1981).
Latorcza kontinens: a döbbenet egypercesei. Marosvásárhely: Mentor, 1998. 88 p.
Torokcsavar (regény). Illusztráció: Maurits Ferenc. Csíkszereda: Bookart, 2010. 238 p.
Szépvölgyi mesék (meseregény Damó István rajzaival). Százhalombatta : Üveghegy, 2014. 46 p.
Vadmalac és a kitartott magas Cé (félpercesek). Százhalombatta: Üveghegy, 2015. 86 p.
Ki eteti a sirályokat? (anekdoták) Százhalombatta: Üveghegy, 2016. 134. p.
Fifi. Egy illatcsepp története (meseregény Damó István illusztrációival). Százhalombatta: Üveghegy, 2017. 38 p.
Az én Koreám (memoár). Százhalombatta: Üveghegy, 2018. 202 p.
VérHárs (két monológ). Százhalombatta: Üveghegy, 2020