2024-12-23
Vers (10 talált bejegyzések)
Oláh Tamás: A gyönyörök kertje
Ős-én madárfelhője tör ki a mélyből.
A csendet szétvetve a késztetés
kifogyhatatlan tavából kalandos kedvel torony nő,
pelyhes partján szelídített vadak legelésznek.
A tilalomfa ontja bő termését,
az édes alma az élvezet forrása.
De az Atya, a fölöttünk ...
Cselényi Béla: mosógép a versben
él a mosógép
a mai női líra
sorai között
már nem műanyag
immár nem testidegen
csak mint a szappan
megírható tárgy
minden mesterkéltségtől
mentesen zubog
gyomrában oldott
veríték és mosópor
oltja ki egymást
fél évszázada
még teknőt és kulcsszappant...
Jóna Dávid: Visszatérő
Egy tiszta, hófehér inget vett fel aznap,
hűvös tiszteleteként az ünnepnapnak,
s így, az ágy szélén ülve,
hosszan meredt vánkosára,
mint fénytelen, eleven harcok tanújára,
sóhajok, könnyek kolostorára,
csak ült, közönyös hajnalba vonszolva az elhatározás...
Márkus László: Montázs
Lábaim tétova nyomán
megbotlik a ősz ecsetje,
színpompás montázsán
fekete pacákat ejtve,
miközben odvas fatörzs
rejtelmeit fürkészve
piciny gombákat csodálok.
A Tettye szikár fái közt
bújócskát játszó
hűs, hajnali fényben
megkiabál egy rátarti,
vi...
Gyurcsik Noémi: Magocska
Földbe pihen a magocska,
Tavasz melegét várja rég
Mikor majd jön fény sugara
Elhagyja a föld melegét
Vékony száracskával kihajt,
Hozzá apró levelekkel
Mondd magocska, erre mi hajt?
Miért nősz mindig meleggel?
Nem unod már, hogy ezt tegyed?
Nem félsz m...
Mórotz Krisztina: Ahogy mondanám…
Mondani akarok valamit, érzem,
lehet, nem többet, minthogy
nem tudok mit mondani,
maradj itt nekem így is,
szavak nélkül,
egyetlen kiejtett hang nélkül
hátam mögött citrom és narancsfákkal
ezekben a magányos éjszakákban,
bennük keresem fejed nyomát a p...
Hajnal Éva: VÁNDOR
Messziről jött
csönd vagyok
ma már,
lábnyomomban szellő
lépeget…
Fűszálak közt
apró sóhajok,
kihűlt lángok
lobbanása leng.
Talpam alatt
békesség az út,
tenyeredből
életem pereg…
homlokomon
hegedül a szél,
szempillámon
gyöngysor
szendereg.
...
Kapui Ágota: Levelek Koszovóba
Hiány
Csak bámulok a feslő virradatba -
őszillatot sodor a semmiség,
csend-balzsamot lenget felém a hajnal,
üres a lélek, könnyű most a lég…
Az ébredés, a gyilkos hiányérzet
felül bennem, mint ágy szélén a gond -
Van reggelid, és eljött ott a reggel
ah...
Márffyné Horváth Henrietta: Őszi színező
sárga foltokban kiégett fű lenn
kéklő sátorként rám terül a menny
barnul és tüskéit bontja a fán
a gesztenye az ovi udvarán
az ötujjas kesztyűje sem zöld már
aranyra festi a bágyadt napsugár
és a kerítést is jócskán befonta
a piros szőlő s majd esszük n...
Keszthelyi György: Hadd lépjen be
Hadd lépjen be a hátsó ajtón,
hadd szemerkéljen vagy zuhogjon
ez a másik kaméleon-évszak.
Acélba öntött keleti fronton
hennával festi át Európát,
álcázott kém a vándormadár.
Jelenben fogant betűk sora ez - én csak
a régi malomkövek között - ha már
drám...