2024-12-23
Vers (10 talált bejegyzések)
Shogór Susana: Ha benyitnál
Még úton vagy.
Közeledsz.
Mindketten tudjuk ezt.
Én várlak.
Bejárom lelkem termeit.
Elhúzom bánatom brokátjait,
melyek elfedték ablakom.
Arcomba szikkadt
árkokat vájtak fájdalmaim.
Folyosóim sötét sarkában
lapulnak démonok.
Bejutottak, mikor egy...
Rita Hegedűs: Október
Párás szemgödrök között
görög - pörög az izzó
falevél
sántikálva, szöszmötölve
nedves ajkát megtörölve
kuncsorogva él
szaltót ugrik mélybe zuhan
zörög s röhög
a flaszteren
nyákos nyamvadt kabátjában
guggol s kukkol
betegen....
Kapui Ágota: Delejes
A fájdalom a lélek üzemmódja,
mely összetartja zúzott tagjaid,
a múltnak csendje, mának zivatarja
köréd vonja hűvös karjait.
Szavak kékje, megbékélés rendje
a tetteiddel méri a valót.
Arcod gödrén elsápad a reggel,
s útra enged rajnyi perc-hajót -
a go...
Shogór Susana: Kökény
Október végére érik be a kökény.
Hajnalonta megcsípi a dér,
tövisek szurkálhatnak kezedbe,
hullik sok színes levele.
Kislányként szedegettem,
s közben azon gondolkodtam,
ősembernek lenni
nem volt olyan egyszerű,
nagyon is nehéz,
hisz apró és savanyú...
Kapui Ágota: Mulandó
Árnyak zuhannak melléd hangtalan,
levélraj lepi sötéten a földet,
a csillagok mély kutaknak ölén
redőző víznek mélyén elrejtőznek.
Ráérsz még megtudni az igazat,
fordíts hátat e szép agóniának,
a holnapvárás boldog küszöbén
adj még esélyt az elköszönő m...
Oláh Tamás: Kit sajnálsz?
Suhogjon a törvény korbácsa azon,
aki harsogó kacajjal
benzint loccsant egy kutyára,
és tűz szemekkel meggyújtja.
De ki védi meg azt, aki
keresztet hord nyakában,
s letérdepeltetve várja
a kardcsapást?
Kié legyen a szív,
kiért lüktessen inkább?
Ugye ...
Shogór Susana: bújócska
bágyadt napfény bújkál
bodros bokrok mögött
fáradt bogár botlog
a porban apró lábain
kiszáradt füvek között
lomhán döng a méh
hervadó virág fölött
bújócskázik velünk az ősz
rejtezve habos
felhőfoszlányok mögött
Márffyné Horváth Henrietta: Közönyösen
A közöny belénk ivódik csendesen,
akár a borfolt a terítőbe, s szennyesen
küzd tovább a talmi léttel.
A közöny nem hisz, így sosem térdel,
magasan jár és nem nyújt kezet.
Jó építész, falat emel, melyen nem lát át a szemed.
És persze, nem gyógyít a közöny...
Kapui Ágota: Avarban
Ámokfutó csendjeinkkel
eloson a hűvös reggel,
avarháton szellőléptek,
madárszárnyból tollat tépnek,
- fényfiókák levélágyon -
libabőrös lesz az álom,
hogyha nyirkos anyatestek
szusszanásnyit odalesnek,
ott piheg-e kettő-három,
ahol hagyták még a nyáro...
B. Tomos Hajnal: TÉRKÉP
Tenger medrét
feltöltő vándorlások,
saját határaikat
megtagadó geometriák,
kontinensekre homoruló
ólom-egek szülik most
a sakál-árnyakat.
Mekkora szeretetnek
kell kisütnie,
hogy ismét láthassuk
a tengert,
a törvényekre hallgató geometriát
és a...