2024-12-21
Vers (10 talált bejegyzések)
Fellinger Károly: BÁRHOGY
Apám elesett és eltörött a jobb
combnyakcsontja, jó öt órával később
újságolta, most már pontosan tudja,
melyik lába nem fáj, ha mozdulnia kell.
Egyszer azt mondta nekem, a lényeg, hogy
az ember vágyjon a sorára, nem több,
talán ezért se szidja soha Iste...
Kapui Ágota: Őszre ébredés
Nap aranyán tengődik még az ősz
szent tagadás az elmúló időben
a szeptember a nyárnak koldusa
mely aprót szór elé még elmenőben
vékonyka fényt csurgat a virradat
kijózanít az őszre ébredés
a csend tisztára törli arcodat
és villanyt gyújt az ős felismeré...
Kovacsics Zsuzsanna: Ébredés
Fényesen árad
a hajnal
áttetsző fátyla
selyem szemfedő
rásimul a testemre
hideg érintése
felébreszt
egy ideig még
fogva tart
az álom képzete
majd elillan
a semmibe
aludnék még
de mellemre ül
a fájó gondolat
elhessegetném
de marad
az ablakban n...
Perjámosi Sándor: MOZZANATOK
[1]
Nyertél, pedig nem játszottunk
Elengedtél, soha nem fogtál
Kimondtad a kimondhatatlant
Szerettelek, nem szerettél
[2]
A Te alakod
A Te fényed
A Mi alakunk
Együtt a fényben
[3]
A poharat te adtad kezembe
A bor kicsit zavaros volt
A mére...
Shogór Susana: szélcsend
van hogy csend van
van hogy szél fúj
van a szélcsend
ami akkor él
ha meghal a szél
Murányi Zita verse
gondoltam írok egy szonettet a közértről
ahova engem leszámítva csak férfiak járnak
hogy némi parizerrel adjanak tartást a kosárnak
a pénztárosnő aki nem Pestről jár be, Érdről
tegnap óta rövidebb hajjal szolgálja ki a népet
a szája színe is élénkebb ...
Kapui Ágota: Napkeletről jön az ének
Napkeletről jön az ének
dallama a mindenségnek
napkeletről napnyugatra
odaérünk virradatra
csillagúton lengő álmok
toronyégből odalátok
ahol anyák fonják sorsunk
sosem leszünk akik voltunk
akik voltunk: szemek fénye
apák növekvő reménye
szerelemből s...
Fellinger Károly: ÖRÖKZÖLD
A szárnyaló madarak százszorta
jobban ragaszkodnak
a földhöz, mint az óriás
gyökérzetű fák, melyeken a madarak
megpihennek, biztatva a leveleket,
hogy hazatérjenek, akárcsak
a jövő a múltba, elrugaszkodva
egy tökéletes trambulinról,
ami már maga az örö...
Perjámosi Sándor: SZOBROT KÉSZÍTEK
márványból szobrot készítek
lelked is belevésem
arcod hozzáigazítom
ellopom szemed ragyogását
az orrnál hosszasan elidőzök
a hang frekvenciáján változtatok
lassan rajzolom meg vonásaid
majd elkészítem üvegből fából
bronzból és drágakövekből
ha kész a ...
Hornyik Anna: Dobogókőn
álmodom hogy itt vagyok
élek mozgok szeretek
föld szagom van
sziklák közt kúszok
az erdő sűrűjében
megindul az ég vize
egyedül üdvözlöm
s kérem álljon meg
egy percre s megáll
csúszok lefelé a hegyoldalon
talpam alatt reccsennek
a termények eggyé vál...