2024-12-21
vers 10
Jóna Dávid: Jobb elengedni
Jobb elengedni, mint rajta állni,
kulcshegyével megpiszkálni,
érett húsba belevágni,
meglátni, ha túlvilági,
meglátni, de csak olyankor,
majd elbúcsúzni pitymallatkor.
Jobb elengedni, mint marokra fogni,
mint futótűzben csókot lopni,
majd konténerbe bo...
Hajnal Éva: Szonett a csendről
Szép csöndjeimben téged rejtegetlek,
eltékozolt álmok kis ablakain
selymes függönyöm lebbenése reszket,
fenséges kávémból fanyar illat int.
Padló szárnyaiban boldog repedés,
hangod suttogásában rejtőzködöm,
harmat cseppjeiről csüng a nevetés,
bólogató f...
Sapa Brown: Változás
Valami mélyen átitat,
fodrozza fent a kék eget,
megbújva a kertek alatt
hamuszín függönyt tereget.
Két sóhaj közt is hallani,
a szél a fákra szimatol,
ág súgja ágnak: tartani,
hullt levél száll a kert alól.
Lekonyult Nap ül a tájra,
eloltja mind a szí...
Kolumbán Jenő: Nem múlik többet
Lehet, hogy elfogynak egyszer
belőlem majd a mondatok.
Nem tudom, miféle hang lesz
az, amit még kiadhatok
magamból legutoljára.
Aztán összevarrom számat,
és meredten nézek, nézek...
Értem, hogy nincs magyarázat.
Tágra nyíló szemeimbe
nem jut el a fény...
Tóth Olivér: Egyszer
Egyszer majd öregek leszünk és vének
méreg nélküli kígyók és pletykafészkek
radarjainkra csatlakozik az utcaözvegye
szurkos szájával durrog amerre elmegyen
egyszer markolt kapuk leszünk kitárnak
kilincseinktől nyelvkulcsaink elzárnak
az emlékezés megolaj...
Jóna Dávid: Most kellene
most kellene
hogy elbújtassalak
magad elől legfőképpen
hogy ne érezz
ne gondolkodj
ne félj
hogy ölelő karjaim
leválasszák a külvilág
tolakodását
hogy adjak
egy kis megnyugvást
csendet
amiben lélegzethez juthatsz
***
Jóna Dávid alkotásai a Lenolaj...
Zilahi Nono: 1000SZER DEKAMERON – az illusztráció: Sipos Sándor képzőművész alkotása
A csóktalan bolyongást hiába sírod vissza;
Légy inkább elveszejtő köd előtt a könnyed harmat fátyla,
s hadd izzon szívem akár az olthatatlan katlan,
de lényem összkomfortjában maradjon örökre lakatlan...
[diapszalmata]
Az űr marad, nem tölti be sem sz...
Szuhay-Havas Marianna: Ajándék
Arcszínű ég hiába delejez,
estéről maradt egy szép kis mosoly,
valami jót jelez,
úgy volt, végre komoly.
Most még te maradsz,
én megyek, de adsz:
felszakított térre lát
szemem a szemeden át.
***
Szuhay-Havas Marianna (Budapest, 1968. augusztus 13. -) ...
Sapa Brown: Sosem enyém
Fut a szekér, fut a szekér,
terebélyes hűs éjszaka,
ragyog a szép, mindig fehér
csillagszántás vad évszaka.
Ide űzött, ide rántott
gyermekségem és kikacag.
Tenger az ég, puha bársony,
alant az ember: sivatag.
Áll a szekér, göncölszekér,
távolodom, én ...
Márkus László: Mint valami bordal
A tündöklő pipacsfejek
könny helyett szirmot ejtenek.
Emberfia, hát nem érted?
Mindez te érted.
Miattad zokog a táj,
ha lelkedben valami fáj.
Mint valami bordal,
veled búsong a fülemüleszólam.
S ha bánatod már messze jár,
veled virul az ég és a határ....