2022-08-08
próza 10
Gergely Tamás: ÓÉV/ÚJ ÉV
Előbb az óévet mutatták, vagyis azt, ami éppen múlik el. Vörös üvegre volt festve az évszám, lámpával hátulról megvilágítva. A lámpa tulajdonképpen egy doboz belsejében, s a dobozt éjfélkor megfordították. Akkor, amikor a templomban a harangozást elkezdték.
N...
Gergely Tamás: SZILVESZTER
– Egyre jobban hasonlítok apámra – mondta Vadmalac a társának.
Ültek a derengő városi fényben, fogták egymás kezét.
Azt játszották, hogy összegezték, mi történt velük az elmúlt évben – szilveszter estéje volt.
Malacka a család sikereit sorolta, Vadmalac még...
Gergely Tamás: ANGYAL
Kismalac volt csak otthon, a felnőttek a templomban. Ő is a karácsonyfát nézte kissé lázas szemekkel.
Ám egyszerre fény támadt a lakásban, és Kismalac kit látott meg? Magát az Angyalt!
Ő volt a fény forrása amint a fa körül kétszer körbelibbent, Kismalac ali...
Gergely Tamás: OLTÁR A TERASZON
Valamikor régen albérletben laktunk Maja Spasova bolgár származású festőnőnél, itt a stockholmi Abrahamsbergben. Teleaggatta a lakás falait a festményeivel, mindenik piros volt, úgy értem, a piros szín dominált rajtuk. Kérdeztem: ”Miért?” ”Mert olyan dinamikus...
Gergely Tamás: A svéd király
Amikor először került a kezembe Bereményi Géza 1970-ben kiadott A svéd király című könyve, akkor az egész olyan távolinak tűnt – nem is igen értettem, hogy írhat magyar író olyan könyvet, amiben egy ilyen távoli alak említődik. S most, harminc év után – mi ’87...
MARÓTI ILDIKÓ: Kétezerrel több
Kétezerrel többet kaptam vissza, szólok az eladónak és mutatom is. Rám néz, és lassan, tűnődve kérdezi: Kétezerrel többet kapott és most visszaadja? Furcsa a tekintete, ahogy tetőtől talpig végigmér, nem tudom, mire gondolhat. Még hallom elmenőben a hangját, a...
Gergely Tamás: VILÁGVÉGE/BIKAJOUX
Évának vásároltam évekkel ezelőtt születésnapra. Egész egyszerűen nem lehetett otthagyni a vällingbyi virágüzletben, mint ahogy választani sem lehetett mást, hozzám szólt a lényével, a halvány rózsaszín virágjával.
Otthon kiderült, hogy ”keleti virág”: este...
Gergely Tamás: AZ EGÉSZ
Kilátóhelyükön ültek egymásnak háttal: Vadmalac Északra nézett, Malacka Délre. Mindketten az új évszak színeivel voltak elfoglalva: a halványsárgától a rothadásbarnáig.
”Ősz van”, gondolta mindkettő, de egyik sem mondta ki, a színtobzódás szebb volt, mint mag...
Maróti Ildikó: Vedd el, amire szükséged van!
Vedd el, amire szükséged van! - írta egy kislány a lap közepére, és rajzolt is mellé csillagokat, ceruzát, labdát, és könyvet.
Nekem is meglódult a fantáziám, de aztán rájöttem, hogy megvan mindenem.
Egy kisfiú, aki már két hete megírta a levelét a Mikulásna...
Gergely Tamás: A Hegy
A Koma a fejéhez kapott, mintha mutatni akarná, amit mond, mondani viszont egyelőre ennyit tudott:
– A Hegy…
Vadmalac sejteni vélte, mit akar a Koma közölni vele, nem először volt ez téma kettejük között:
– A Hegy bennünk van, nekünk kell megmásznunk, egyén...