2025-05-14
próza 10
Gergely Tamás: BEPOROZ
Bámulta az eget, figyelte, hogyan szállnak a sirályok. Egy kis katicabogarat is észrevett, az egy ideig a beüvegezett terasz egyik üveglapján araszolgatott, majd feladta, s elrepült.
Vadmalac félve nézett utána, ”nehogy egy sirály elkapja!”
Azután észrevette a...
Maróti Ildikó: Az időről
Örök időt szeretnék, toppant a kis másodikos, mindig akkor van vége a játéknak, amikor a legjobb, apukám is mondta.
És a röpdolgozathoz is kellene az örök idő, bizonygatta, miután elmesélte, hogy a nagy túlerővel szemben vesztésre álló görög harcosoknak azt mo...
Maróti Ildikó: Miért kaptuk az időt?
"Ne félj, higgy!" Ez van nagy betűkkel ráírva az idős úr hátán lévő kartonra. A mellkasára is, és madzaggal átkötözött túlkoros szendvicsemberként ácsorog maszk nélkül a szigeti bejárónál.
Az az idős afrikai kikuju jut eszembe valamiért, aki megkérdezte a repü...
Barta Zsolt: Régi húsvét
- Na, mondd a verset - parancsol rám tréfásan apám, és már darálom is a Zöld erdőben jártam kezdetű örökbecsűt, mit sem sejtve akkor még a versecske erotikus tartalmáról (köszönjük Freud Zsiga), de nem is ez a lényeg, hanem a locsolás utáni pillanat, amikor li...
Gergely Tamás: NYUSZI
Vadmalac a nyulakat nem szerette. Látni se, ha egy-egy felbukkant a lakása közelében, elhajtotta.
”Hess!”
Jobbat nem tudott, hiába mosolyogtak rajta. Nem tanították meg, hogyan kell, a családban nem volt szokásos a nyulak hajkurászása.
Megértették viszont a ny...
Gergely Tamás: FÁJDALOM – Mälar-parti séták – 79.
Írtam már róla a Lenolajban – hiszen kedvencünk volt: a Mälar vize fölé hajló almafácska, aminek a gyümölcsét valószínűleg minden évben a halak ették meg, elébük hullajtotta őket. S ha mi nem kóstolhattuk meg, számoltuk hány virága van, majd hány kis piros al...
Bánki Éva: Juhász Gyula, az egyik legveszedelmesebb férfi
Az egyik legveszedelmesebb férfi a magyar irodalomban: Juhász Gyula. Állítólag szűz volt, soha nem bántott egyetlen nőt sem, mégis sok asszony követte a halálba. Mintha a halála után Juhász Gyula magával rántotta volna őket. Öngyilkos lett reménytelen szerelme...
Hans Christian Andersen: BODZA-ANYÓKA
Volt egyszer egy kisfiú; aki egy nap megfázott: kiment az utcára, és átázott a cipője. Elég különös dolog volt, mert napok óta egy csepp eső sem esett. A kisfiút levetkőztette az édesanyja, ágyba fektette, s behozatta a teafőzőt, hogy egy csésze jó bodzateát ...
Gergely Tamás: ÁPRILISNAK BOLONDJA
”Na képzeld el!, meséli felháborodva Vadmalacnak a komája, azt mondták, hogy ha felmászok a toronyba, kakukktojásra lelek…”
”És?”
”Hát fent nem egy rút varjú fogadott?! Úgy megkárogott, majd leestem!”
Vadmalac elröhintette magát: ”Hát nem kell olyan naivnak le...
Gergely Tamás: FÁZÓS VEREBET
Látott egy fázós verebet. Borzolt tollával az kétszer akkora volt, mint valójában lehetett.
”Mekkora lehet? – tette fel a kérdést magamagának Vadmalac, félfogamra sem tudnék belőle levest főzni…”
Na jó. De hogy az milyen zseniálisan kitalálta! Hogy felborzolt ...