2024-12-25
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Pillangókönyvek, könyvpillangók
Interjú Damó Istvánnal
Marseille-ben - ezt a hírt hozta a posta - sikeretek volt. Mit állítottál ki Marseille-ben? Franciáknak a franciát: talán a Villon-sorozatod?
Október közepén – az interjú 2002-ben készült - tartották Marseille harmadik nemzetközi kön...
Gergely Tamás: PÉNTEK
”Péntek van – mormolta a szót. – Különösebb viszonyom ehhez a naphoz?”
Semmi ilyet nem talált, úgyhogy vakarászta tovább a füle tövét.
Hörpintett egyet a Red Bulljából, kortyonként iszogatta a pintet, amit a pénteki napra kitöltött magának.
Eszébe jutott, h...
Gergely Tamás: HELIKOPTER
Helikopter keringett a feje fölött. Nagyváros – a fejük fölött. ”Mennyi? Kérdezte magától a sugarában vagyunk legalább százezren.”
Arra gondolt, betörőket keresnek. Hogy mennyire effektív… ”Mindegy”, legyintett.
Előjött sajnos egy régi emléke Bükkből, amikor...
Gergely Tamás: NYUGTALAN
Vadmalacnak újabban apró villanások zavarták a látását. Egészen pontosan olyanok voltak ezek, mint egy-egy hullócsillag.
Mind a két szemén, szemhéján, belül.
Amikor komája jött, hogy valamiféle nyugtalanság van a levegőben, ő, ugye, a város központján áthala...
Gergely Tamás: Büdöske
”A büdös nem lehet szép!” – kurjantotta Vadmalac komája, úgy, hogy még az utcára is kihallatszott.
A virágokról beszélgettek, vasárnap délután, éppen hogy ebéd után.
Vadmalac számára az ilyen kategorikus kijelentések megszokottak voltak, komája is, munkahely...
Gergely Tamás: FRANCIA
Kórust hallgattak, zenét, más szóval, mégis mintha két ellenséges fél nézne egymással farkasszemet.
Bár Vadmalacnak úgy tűnt, utólag magyarázza bele a keserűséget a képbe.
”De hát a többiek hol voltak?” Emlékezetében csak ő meg a komája, s rajtuk kívül semmi...
B. Tomos Hajnal: ESŐBEN
Egy régi tavasz-délelőttben járok,
hol esik az eső
s az ágak közül huzat cseperész rám -
átázott cipővel meg-megállok
a fák alatt,
nézem a hólyagzó ösvényt
s te késel.
Innen már nem látni arcod,
azt sem, hogy végül megjöttél-e
a kora-tavaszi délelőttb...
Gergely Tamás: MESÉL
”Mesélj” - kérlelte Malacka.
Mit is meséljen, gondolta Vadmalac. Mesélt ő, mesél kérésre meg magától is szívesen, de éppen meseszélcsend volt a délelőttjében.
”Szólj hozzám, beszélj” – kérlelte Malacka.
Vadmalac megértette, a szó ugyanolyan, mintha a kezét ...
Nászta Katalin: és harmadnapon
hogy egész népedet fogod
hozzá szegődve ígérte nekem
a mester
kerek egy földe olvas engem
átölelném a világot
nincs annyi karom
ölelésembe sem férne túl kicsi vagyok
de az a buta szív amiben ott dobog
az egész világ
nagyon boldog
s míg kiszorítja bel...
Gergely Tamás: Irina kaktusza
Fél évvel ezelőtt kaptam ukrán kolléganőmtől azzal, hogy neki otthon nincs rá szüksége. Rájuk. Mert három ellágyult, gumiként fordítható kaktuszról volt szó, még ha egy tőről is fakadtak. Nekem azért adta, mert íróasztalom tele zölddel, és – ezek szerint – tür...