2024-07-26
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Cselényi Béla: langyos ne légy
felhúzható színes bádogjáték
a csillagszórók illatában
gyertyák keltette félhomály
s mint holmi mellékes dolog
a fehérbe vont ünnepi asztal
nem tudjuk
a kisded
vagy a nagy dead ünnepe ez
egybefolynak a mitológiák
létezett szeretet
létezett mindig
az...
Cseke Gábor: Egy lelkes laptudósító igaz története (1)
/1991/
December végén, a bukaresti Romániai Magyar Szó Szabad szombat című hétvégi mellékletében egy furcsa román–magyar focimeccsről számolt be bizonyos Nagy József diplomáciai különtudósító. Már a cím is vérfagyasztó volt: A magyarokat beleverték a betonb...
Cselényi Béla: mosógép a versben
él a mosógép
a mai női líra
sorai között
már nem műanyag
immár nem testidegen
csak mint a szappan
megírható tárgy
minden mesterkéltségtől
mentesen zubog
gyomrában oldott
veríték és mosópor
oltja ki egymást
fél évszázada
még teknőt és kulcsszappant...
Kapui Ágota: Királyok királya
Szent István királyhoz
Királyok királya, létünknek támasza,
ostromlott egeknek késik még válasza…
Válladon, hátadon országod gondja ül,
néped a ma elől múltjába menekül.
Teremtés gőgje és irtásnak undora,
új hited mákonya, ó hited óbora,
lelkedből kiirt...
Cselényi Béla: neheztelés a ríkatásért
ríkató mesék
még ma is lehangolnak
katarzis nuku
wilde és andersen
germán világa olykor
igazságtalan
a gyengét sújtja
nem pedig a gonoszat
gyermekgyász feszül
szinte nőies
míves pityergésükben
s üti fültövön
az ábrándosság
csenevész lovagjait
kár...
Cselényi Béla: Leó kimászott
Lefekvés előtt a fiúcska kartondobozba gyűjtötte a plüssállatkáit, köztük Leót, a piros, kék, fehér brit lobogót utánzó(,) atlétatrikós oroszlánt is. Talán ez az oroszlán volt a kedvence; éjszakára ezt vitte volna magával hálótársnak. Kérte is az édesanyjától,...
Cselényi Béla: A gyermekek szomorú vasárnapja
Nem erős oldalam az idézés, de a konkrét citálás, ahogy a rádió megnevezése is már személyeskedés lenne. Hallgatom a hosszúra nyúlt esti meséket. Dalbetétek is tarkítják és hígítják a választékot. De miről is beszélek? Mi szomorított el? Semmi különös. Mondom,...
Cselényi Béla: Az első összeroppanás aurája
Félni a pőreségtől és lesni azt — egy kaptafára megy. A nyarak átkozottak. Sárga trikómon fekete szám. Csíkos trapéznadrág. Úgy érzem, vagányul öltözöm, de hol vagyok még a meztelenség vagányságától. Mindenütt béke, mindenütt posvány, sehol a meztelenség. A vö...
Cselényi Béla: Vekkeriszony vekker előtt
Jaj, a vekkertől való rettegés beépült csontjaimba, mint az X-sugár, csontjaimból pedig, mint a fluor, álmaimba illant. Mindjárt fel kell kelnem — gondoltam álmomban –, bár tudja a fene, hogy járok-e iskolába vagy sem. Elvégeztem a tizenkét osztályt, aztán álm...
Cselényi Béla: Mobilkapcsolat
Anyám délelőtt felhívott, hogy hogy vagyok, mert álmodott valami rosszat. Tíz perc elteltével újra felhívott, még egyszer érdeklődve a hogylétem felől, és ismét utalva — feltételezhetően zavaros és obskúrus — álmára, amelyet ezúttal sem fedett fel.
Délután én...