2024-12-25
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Gergely Tamás: FÁZÓS VEREBET
Látott egy fázós verebet. Borzolt tollával az kétszer akkora volt, mint valójában lehetett.
”Mekkora lehet? – tette fel a kérdést magamagának Vadmalac, félfogamra sem tudnék belőle levest főzni…”
Na jó. De hogy az milyen zseniálisan kitalálta! Hogy felborzol...
Gergely Tamás: FÖLDÖNKÍVÜLI
Komája jött a hírrel, hogy a földönkívüliek tartják fogva bolygónk lakóit. Olvasta valahol. Ők határozzák meg, mit csinálunk.
Vadmalac elgondolkozott ezen. Majd kis idő múlva arra kérte a komáját, emelje fel a bal karját.
Komája felemelte.
Engedje le. Leeng...
Gergely Tamás: FÉLKÖR
Komája közvetlenül mögötte lépdelt, de úgy, hogy Vadmalac nem vette észre. Nagyon el volt foglalva magával.
A koma csak annyit látott, hogy Vadmalac derékban megdőlve a flaszteren egy félkört ír le. Mint ahogyan – emlékezett még a gyermekkorában látottakra – ...
Gergely Tamás: AZ IDŐ
Vadmalac komája volt az idegenvezető, ő ismerte inkább a fagyott vidéket.
”Azt ott – mutatott a csúcson terpeszkedő szikladarabra – ha örömödben megcsókolod, ráragad a nyelved. Ráfagy.”
Még egy fémlap is volt a kő csúcsán, azon írta a paramétereket: magasság...
B. Tomos Hajnal: BÁJOLÓ
Közeleg ez a rózsálló,
érintetlen hajnal,
valami csillagtávú
békéből szitálva -
mint selyemsiklású serdülő siet,
át a deres-didergő tengeren,
haja szikrázón terül a dombra,
csöpp emlője rezzen
minden lépésére
s én ott várom,
a maga elé néző csöndben,...
Gergely Tamás: SZÁJPADLÁSA
Vadmalac időnként közölte a komájával, mik történnek a világban. Mondhatni, tölcsérrel töltötte a fejébe a – főként – panaszt, ami a világ minden részéről érkezett.
”De miért érdekelne ez engem?” – vetette ellen, ám Vadmalac megmagyarázta.
”Miért, semmit sem...
Gergely Tamás: KÍVÁNOK
”Kívánok kellemes szombatot!” – rikkantotta el magát a koma, amikor Vadmalacékhoz belépett. Úgy tudta, sem szülinap, sem egyéb ünnep nincs aznap, Húsvét is csak később, a juhok éppen csak megellettek…
No de nem nagy szerencsével járt. Vadmalac éppen azon morf...
Gergely Tamás: A KOMA ÖRÖME
”Miért üres itt…?” – kérdezte Vadmalac
”Mi üres? – töprengett a komája. A tér? Hiszen tele van. Emberekkel. Ja, hogy nem mindenik vadmalac. Sőt, sok a vaddisznó közöttük. ”Erre gondol?” – tette fel magának a kérdést. Hogy Vadmalac erre gondol?
”Sivatag” – sz...
Kapui Ágota: Archaikus
Darvadozik kedvem mintha átok lakna
mintha szavam kútja sárig leapadna
mintha lángom lassan gyertyacsonkig égne
mintha fehér ingem árnyéktól is félne
mintha merészségem oly paripa volna
akit kötőféken farkas falka vonna
kinek poharába álomhozó porral
e...
Gergely Tamás: KETTŐS BÁNAT
Vadmalac leesett. Azaz elterült a földön, akár egy béka. Szerencséjére sem a fejét nem verte bele az előtte tornyosodó oszlopba, sem a szemüvege nem esett le, s nem törött el a lencséje. Vagyis megúszta.
Viszont fájt a térde, a jobb, a jobb térde kalácsa.
Mé...