2022-01-20
Próza (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: OLTÁR A TERASZON
Valamikor régen albérletben laktunk Maja Spasova bolgár származású festőnőnél, itt a stockholmi Abrahamsbergben. Teleaggatta a lakás falait a festményeivel, mindenik piros volt, úgy értem, a piros szín dominált rajtuk. Kérdeztem: ”Miért?” ”Mert olyan dinamikus...
Gergely Tamás: Karácsonyfa az égen
Ballagunk a kórház felé (én járok kezelésre a stockholmi Rosenlundba), amikor a fejünk fölött iszonyatos dübörgéssel elhalad néhány repülőgép. Azt megszoktuk, hogy egy-egy nagy utasszállító tiszteletkört ír le a főváros fölött, de nyolc, mert megszámoltam, és ...
Gergely Tamás: A svéd király
Amikor először került a kezembe Bereményi Géza 1970-ben kiadott A svéd király című könyve, akkor az egész olyan távolinak tűnt – nem is igen értettem, hogy írhat magyar író olyan könyvet, amiben egy ilyen távoli alak említődik. S most, harminc év után – mi ’87...
MARÓTI ILDIKÓ: Kétezerrel több
Kétezerrel többet kaptam vissza, szólok az eladónak és mutatom is. Rám néz, és lassan, tűnődve kérdezi: Kétezerrel többet kapott és most visszaadja? Furcsa a tekintete, ahogy tetőtől talpig végigmér, nem tudom, mire gondolhat. Még hallom elmenőben a hangját, a...
Gergely Tamás: VILÁGVÉGE/BIKAJOUX
Évának vásároltam évekkel ezelőtt születésnapra. Egész egyszerűen nem lehetett otthagyni a vällingbyi virágüzletben, mint ahogy választani sem lehetett mást, hozzám szólt a lényével, a halvány rózsaszín virágjával.
Otthon kiderült, hogy ”keleti virág”: este...
Gergely Tamás: AZ EGÉSZ
Kilátóhelyükön ültek egymásnak háttal: Vadmalac Északra nézett, Malacka Délre. Mindketten az új évszak színeivel voltak elfoglalva: a halványsárgától a rothadásbarnáig.
”Ősz van”, gondolta mindkettő, de egyik sem mondta ki, a színtobzódás szebb volt, mint mag...
Maróti Ildikó: Vedd el, amire szükséged van!
Vedd el, amire szükséged van! - írta egy kislány a lap közepére, és rajzolt is mellé csillagokat, ceruzát, labdát, és könyvet.
Nekem is meglódult a fantáziám, de aztán rájöttem, hogy megvan mindenem.
Egy kisfiú, aki már két hete megírta a levelét a Mikulásna...
Gergely Tamás: A Hegy
A Koma a fejéhez kapott, mintha mutatni akarná, amit mond, mondani viszont egyelőre ennyit tudott:
– A Hegy…
Vadmalac sejteni vélte, mit akar a Koma közölni vele, nem először volt ez téma kettejük között:
– A Hegy bennünk van, nekünk kell megmásznunk, egyén...
Fellinger Károly: GALAMBLELKŰ
Valamikor régen, élt egyszer Királyréven egy szegény, megtört özvegyasszony. Szegény is volt, magányos is, mert még gyerekkel sem áldotta meg a teremtő. Nem futotta neki tüzelőre, az erdőből meg rőzsét sem gyűjtögethetett, mert azt megtiltotta a király őfelség...
Gergely Tamás: FÉLSZEG
A gitárt a jobb karjával tartotta, ölelte át, kissé félszegen, meggörnyedve; délceg fiú hangszer nélkül sem volt, a helyzet viszont még jobban görnyesztette.
Kiment ugyanis a rögtönzött színpadra, de a közönségben nem fedezte fel a sajátjait, mind idegenek vo...