Bejegyzések betöltése…
Címoldal Próza

Próza (10 talált bejegyzések)

Gergely Tamás: DEBUSSY LEGYE
Read more

Gergely Tamás: DEBUSSY LEGYE

A Bolyai-regény szerzőjének, Láng Zsoltnak A forgás, az kap meg. A sodrás, a lendület.Forgó test, karját, lábát nem látni, mintha be lenne fáslizva. Gyolcsba pólyált balett.Egyáltalán nem komor, nem a Duna. Nem a Dunába vagy a Visztulába, a ruandai Kanyaru...
Gergely Tamás: MADÁR SZÁLL
Read more

Gergely Tamás: MADÁR SZÁLL

Költői volt a Koma aznap. Sőt: költő, Vadmalac ezt állapította meg. Amikor ugyanis azt ecsetelte, hogy miért állt be a tüntetők közé, bár eredetileg sétálni indult, így fogalmazott: – Úgy éreztem, hogy egy madár akar kiszállni, amelyik addig a mellkasomba volt...
Maróti Ildikó írása
Read more

Maróti Ildikó írása

Az út során az ablakon kibámulva, villámgyorsan változó képkockák között hirtelen egy helységnév villant fel: Reménypuszta. Emésztgetjük a szóösszetételt. Remény, ami nélkül nincs élet, puszta, ahol meg viszont semmi sincs. Végletes, furcsa szókapcsolat. És ak...
Gergely Tamás: KÖRTÉVEL BESZÉLGET
Read more

Gergely Tamás: KÖRTÉVEL BESZÉLGET

Miközben a gyümölcsöt szeletelte, beszélt hozzá. Hogy milyen szép színe van, a piros árnyalataiban játszik a dolmánya, hogy érett. Az első falat után dicsérte az aromáját. Hogy azt a kis barna karikát a külsejéről levágjuk, és akkor mindenestől ehető. Komája n...
Gergely Tamás: ELMOSOLYODOTT
Read more

Gergely Tamás: ELMOSOLYODOTT

Az írógépnél ült, s éppen lazított. Ahogy a bal csuklóját megmozdította, enyhe fájdalmat érzett. ”Reuma? – gondolta. –Vagy mert öregszem?” Így töprengett tovább, az égiek felé fordulva: ”Eképpen sújt a sors?” Odakint közben kisütött a Nap. Vadmalac is elmosoly...
Edward Morgan Forster: A szirén története
Read more

Edward Morgan Forster: A szirén története

Aligha volt létező tárgy valaha olyan csodaszép, mint noteszom a deista vitáról készített jegyzeteimmel miközben aláhullott a mediterrán vizekbe. Úgy süllyedt a mélybe, mint egy darabka koromfekete pala, de aztán hamarosan szétnyílt, felfedve halványzöld lapja...
Andrassew Iván: A lepke
Read more

Andrassew Iván: A lepke

Ha nem vigyázol, mint az árnyék, úgy maradsz. Lepke is kerül. Voltak napok, bizonyságul, amikor a szerelmes lepkék az arcunkra szálltak. Alkonyig a fejünk körül keringtek, az orrunkra ültek, tárogatták szárnyaikat, mintha csak véletlenül, szárítkozás végett a ...
Gergely Tamás: VIDÁM MESE
Read more

Gergely Tamás: VIDÁM MESE

Malacka arra kéri, meséljen valami vidámat. Oldják fel vele az aznapi feszültséget. Vadmalac mit meséljen, azt, ami vele, illetve a horizontjában megtörtént, ő maga látta: Állt a drótkerítés egyik oldalán egy szarka. Dehogy állt, állandó mozgásban volt, kapir...