Vadmalac úgy tudta, megjött a tavasz, kiállt hát a ház elé, hogy széttárt karral köszöntse. Fázott viszont – mert fény áradt ugyan, de a meleg kimaradt.
”Valami baj van?” – morfondírozott. Nem értette a ”darabot”, hiszen a naptár szerint…
Akkor elővette a tudását, még az iskolából, amikor azt tanulták, hogy a Föld tengelye… szóval, hogy ez az égöv a Nap felé fordul, hogy az melegítse.
Vadmalac tudatában meggyökerezett a kétely. Hogy ezúttal a fordulat elmaradt. Szó, ami szó, pánikba esett:
“És akkor a Golf meg minden… És el kell hagyjuk a világunkat, Bükk helyett, meg Tölgyes helyett, máshová költözni, Pálmába talán.”
Ez fájt neki a legjobban.
***
Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Gergely Tamás írásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások