2024-10-13
Vadmalac félpercesek 10
Gergely Tamás: SÓHAJ-FELHŐ
Egyetlen kis felhőt láttak az égen, Malacka szerint az olyan volt, mint egy sóhaj.
Sóhaj az égen?
Vadmalacnak minden érzéke maximálisan kezdett működni, szőre nyakán, fején az égnek állt. Azt mondta – hangosan vagy csak magának, nem is tudta, ugyanis hirtelen ...
Gergely Tamás: Október 6.
Vadmalac azon töprengett, hogy neki kötél vagy golyó járna…
Félt mind a kettőtől. Egyrészt egy filozofikus félelem tartotta fogva, hogy valami véget ér. Valami, aminek nem szabad.
Másrészt a fizikai fájdalomtól őrült meg.
“Feláldoznád az életed?”, kérdezte ekk...
Gergely Tamás: ERGO
Kedvenc fotelében terpeszkedett, az ablakon keresztül a kis juhart bámulta, az a könnyű légmozgástól épp himbálózott.
Nem forgott a fotelben, Vadmalac, még a fejét sem fordította.
”Ha teljesen mozdulatlan maradok – mondta magának –, az Idő nem vesz észre. Elsu...
Gergely Tamás: REGGELI KÁVÉJÁT…
…Vadmalac egy szuvenír-csészéből itta: olyan helyen turistáskodtak Malackával, ahol fekete meg fehér juhok népesítették be a domboldalt. ”Ilyenek vagyunk mi is: fehérek vagy feketék” - gondolta Vadmalac, illetve közölte Malackával is a tényt, hogy a világ fehé...
Gergely Tamás: AZ EGÉSZ
Kilátóhelyükön ültek egymásnak háttal: Vadmalac Északra nézett, Malacka Délre. Mindketten az új évszak színeivel voltak elfoglalva: a halványsárgától a rothadásbarnáig.
”Ősz van”, gondolta mindkettő, de egyik sem mondta ki, a színtobzódás szebb volt, mint maga...
Gergely Tamás: BÚCSÚ A KONYHÁBAN/LEVENDULA
”Vajon mit üzen nekünk Mária? Üzen-e egyáltalán?”
Az eget kémlelték, hadd fogják fel, hogy nyilatkozik meg nekik Jézus anyja.
”Beteg még mindig vagy egészséges?”, töprengett Vadmalac, miközben ecetes vízzel mosta fel a konyhában a szőnyeget.
Levendula-ecettel,...
Gergely Tamás: VADMALAC SZÍVE
Mutatták Vadmalacnak a szívét. A klinikán. Sőt, rövid ideig még a hangját is bekapcsolták: ”Vahu-vahu” – ahogy ver.
Vadmalac kezdetben élvezte a dolgot, de aztán megijedt:
”Szabad nekünk abba belebonyolódni, ami az Isten dolga?!”
Meg ahogy bámulta a saját szív...
Gergely Tamás: Vadmalac meg a billentyűzet
Vadmalacnak a számítógép billentyűzetére ragadt a keze. A tíz ujja egészen pontosan. Van egy régebbi gépe, ahhoz. Nézte az ujjait, s azt gondolta magában, hogy hosszú lejáratú lesz az együttműködés, mert a gép hibátlan szolgáltatott.
”Együttműködés”, így fogal...
Gergely Tamás: MADÁR SZÁLL
Költői volt a Koma aznap. Sőt: költő, Vadmalac ezt állapította meg.
Amikor ugyanis azt ecsetelte, hogy miért állt be a tüntetők közé, bár eredetileg sétálni indult, így fogalmazott:
– Úgy éreztem, hogy egy madár akar kiszállni, amelyik addig a mellkasomba volt...
Gergely Tamás: KÖRTÉVEL BESZÉLGET
Miközben a gyümölcsöt szeletelte, beszélt hozzá. Hogy milyen szép színe van, a piros árnyalataiban játszik a dolmánya, hogy érett. Az első falat után dicsérte az aromáját. Hogy azt a kis barna karikát a külsejéről levágjuk, és akkor mindenestől ehető.
Komája n...