2024-11-25
Oláh Tamás: Fehéren hull
Fehéren hull, monoton a tél.
Kristálytestbe öltözött hírnökök
szavait számlálja a múló nap.
A táj fázós arccal néz maga elé.
A mozdíthatatlan hegyek
egymásba font gerincében katonás rend vonul.
Felém biccentenek a száműzött királyok,
a havas, koronás fe...
B. Tomos Hajnal: ILYENKOR, HÓESÉSBEN
-gyermekemnek-
Miközben elnyom az álom
hiányod falai tövében,
száraz lábbal vágok neki
az óceán vakságának,
fejtem le arcodról
a távolság tüskés álarcát
és ölellek, mint vágyképet,
testmeleg valóvá.
Velem vagy ilyenkor
hosszú órákon át,
mint m...
Gergely Tamás: Tájm
Vadmalac azt hitte, fő a feje, konkrétan is. Megkérte Malackát, ellenőrizze a homlokánál, de semmi.
”Komám, fordult a barátja felé, időt adj nekem!”
Az csak hebegett-habogott, hogy nem érti a ”mestert”. Kínjában elkacagta magát, vakkanásnak tűnt inkább.
”Ha...
Hornyik Anna: A remény szigete
A tenger közepén sáros sziget ide-oda úszkál. Talaja nedves, vérrel átitatott. Öt fa törzse kettévágva kiált az égbe, körülötte milliók hullái csendben, de háborogva nyugszanak. Ködbe burkolózva botorkálok a sárban, lábam alatt a még meleg testek egyensúlyozzá...
Hegedűs Rita: Búcsú
Minden nap búcsúzni kell
elköszön a nap és álmot hint
búcsút int a levél a fán
s a dér is integet odakint
mikor száradni kel az aszfalt
és búcsút int az éj
elköszön a füstgomolyag
elnyűtt kémény tetején
elköszön a bú, ha jön a nyár
virágszirmot hint n...
Bátai Tibor: Szimultán(ok)
I. Ott pulzál
Párhuzamos síkok, helyszínek.
Történések egy időben:
lényegük szerint fölötted zajlók,
és intimitástól megemeltek.
Cseppek egyediségében az óceán
megtapasztalt, univerzális élménye,
és megfordítva, a Tejút távolából
készült sorozatfelvé...
Shogór Susana: Amikor megérkezik
A királynő nyugodni készül,
ám hírnöke jő.
Az alkony szele hajókat
sodor országuk partjai fele.
A királynő látni indul.
A tenger nyugodt vizén
immár kikötni készülő hajók.
Fegyveresei harcra készen...
Lelkében hullámverés...
Űzd el, ne ereszd be az is...
Gergely Tamás: KELLEMES JÚLIUSI NAP VOLT,
meleg, de nem túlságosan, és napsütéses, legalábbis Stockholmban. Årstában dolgoztam akkor, Liljeholmenig utaztam metróval, onnan vagy busszal, vagy, mint aznap gyalog. Kellemes volt az idő, írtam, meg hát…
A rádióba – svéd P1-es - bemondták, hogy éppen kül...
Márkus László: Fohászok – Triptichon
Szívem nyitott a
jóra. Uram, vezesd hát
imbolygó léptem.
* * *
Hozzád kiáltok
jó Uram: Te hallod hangom
s elcsukló dalom!
* * *
Hatalmat adj most
Ó, Uram, legyőzni ma
gyarló önmagam.
*
Forrás: Teaház a fogyó holdhoz
