2024-11-25
Mórotz Krisztina: René Magritte
lezseren lógok a díványon talpam a tapétán
félhomály festőállvány
kúszik át a parketten gyökeret ereszt nedvet szív a borostyán
rám röhög klorofillszemű te csak szeretnél úgy mint ő
csitt ne mondj semmit gyere kucorodj ide mellém
jó veled hal...
Para Olga: Leírás
Alábbhagy minden
láz hevülés álom
halálomat vágyom
s szavak zagyva halma
elalszik az agyba’
hallgat a mélyben
minden feledve
sietve írni
szavakat keresni
mert kihull az agyból
ami leírható
le is kell írni
ha életnek élet
le is kell é...
Márkus László: Sármányének
Nyírligetben
apró sármány
magot keres
bodza ágán.
Hogyha talál
hívja párját,
meg az egész
pereputtyát.
Csivitelnek,
csipegetnek,
búbolgatnak,
veszekednek.
Ha jóllaktak,
messze szállnak,
pici patak
hűs partjára.
Vizet inni,
megfürödni,
...
Fellinger Károly: AZ ŐRANGYALOK KÁPOLNÁJA
Hol, hol nem, de mégsem akárhol, hanem Jókán, a mai péró szomszédságában épült az őrangyalok kápolnája. Az egyik Takács bárónak ugyanis ezen a helyen sikerült megfékezni hintaja megbokrosodott lovait. Az pedig nem volt egyszerű! Miközben a megvadult lovakat pr...
Cselényi Béla: langyos ne légy
felhúzható színes bádogjáték
a csillagszórók illatában
gyertyák keltette félhomály
s mint holmi mellékes dolog
a fehérbe vont ünnepi asztal
nem tudjuk
a kisded
vagy a nagy dead ünnepe ez
egybefolynak a mitológiák
létezett szeretet
létezett mindig
az...
Oláh Tamás: Alzheimer-kórban
Az eleven jelen közönyt mutat,
az öröm lékelt jég alatt tátog.
Aggódó szempárok
követik, mint fürge kémek
minden mozdulatomat.
Ruhám olvadó anyaga közt
kezem ágboga kimerülten matat,
hiába kapok a törékeny kincs után,
ujjamat sértve hull lábam elé.
...
Gergely Tamás: Palkó meg a palatábla
Jancsik 80, írtuk a Káfé oldalán, köszöntöttük az idős mestert. Van nekem egy vele kapcsolatos emlékem, elmesélem:
Hatodikos koromban történt, Brassóban. Magyartanárunk, Pista bácsi másodmagával jött be órára, a kísérője, azaz vendége egykori tanítványa, a ...
Hajnal Éva: Pillanat
November ágyán rozsda ül,
az avar szégyelli magát,
varjú muzsikát mímel épp,
vállamon fázik a kabát.
Minden falevél elmereng,
forró teát kíván a rét,
hunyorgat, fél a napsütés,
párás, az este messze még.
Ütött-kopott koffert cipel,
komótos mind a pill...
B. Tomos Hajnal: EGY PORTRÉ ELŐTT
L. É. emlékére
Szemedben nézi magát a tenger:
egyszemélyes történelem
a fémkeretben.
A valamikori porcelán
most ancien régime,
hajszálrepedései írják
fennebbezett törvényeit.
Nem mesélsz már,
kissé nyitva felejtett ajkadról
csak az erősödő
óra...