Gergely Tamás: EGY ŐRÜLT – Mälar-parti séták 17.

Napsütés a Mälar-parton. Végre! Az elmúlt napok szürke ege megviselte az idegeinket. Most viszont, mint a gyíkok! Fapadunkon szívjuk magunkba a novemberi bágyadt napot!
Ha valami zavaró van az életünkben, akkor az nem a közvetlen környezetünkben található, hanem tőlünk távol – s mégis oly közel: az amerikai elnök, Trump. Egy őrült, aki feltornászta magát háromszázmillió ember élére, s amikor a valóság levakarná onnan, ő húsz körömmel, ügyvédek hadával kapaszkodik. A választás közepén kikiáltja magát győztesnek… Amikor vesztésre áll, csalásnak nevezi az egészet. Ha ez egy fejletlenebb afrikai államban történik meg, harsányan kacagunk, most meg ez mételyezi meg a napjaink.
Mindig is túlérzékenyek voltunk, mindketten. Lehet, hogy ezért vagyunk itt: eljöttünk onnan, ahol az abnormális volt a norma. Túl közel engedtük azt magunkhoz, túl komolyan vettük, ugyanis társadalomban gondolkoztunk. A magánéletet arra használtuk, hogy ellensúlyozzuk annak a hatását, óvjuk magunkat tőle. De nem sikerült, hát a menekülést választottuk.
Hogy a rá leadott szavazatok legálisak, a többi illegális, hallottak már ilyet?!
Előfordulnak persze őrültek a Mälar-parton is. Mindig van egy “szolgálatos” bolondunk. A mostani futva érkezik a Kánaán felől, de mintha meg akarná kétszerzni a futás hatását, közben tornászik. Vagyis felsőtestével félköröket ír le, vagy karját előreküldi, azaz meglódul, néha megpördül a tengelye körül. Általában azt a kétszáz lépésnyi partszakaszt futja be, oda-vissza, néha a zöldbe is betéved. Ritkán áll meg, inkább folytatja az útját, ezúttal a Kánaán felé. Az ő Kánaánja felé.
Hát ez van. Meghúzzuk magunk a fapadon. Ha süt a nap, a sapkám lekapom, a szemüvegem félreteszem, hogy fürdesse arcom a nap. A rucák meg kéregetik a kenyeret, magot – ha valaki a közelükbe kerül. Néha minket is megkörnyékeznek.

***

Gergely Tamás Mälar-parti séták sorozatában eddig megjelent írások:

Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19-én született Brassóban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt.
1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Újra publikál romániai magyar nyelvű lapokban (Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb.). A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), s Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).

Gergely Tamás első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Kötetei
Módosítás (novellák, történetek, Forrás-kötet, 1981).
Latorcza kontinens: a döbbenet egypercesei. Marosvásárhely: Mentor, 1998. 88 p.
Torokcsavar (regény). Illusztráció: Maurits Ferenc. Csíkszereda: Bookart, 2010. 238 p.
Szépvölgyi mesék (meseregény Damó István rajzaival). Százhalombatta : Üveghegy, 2014. 46 p.
Vadmalac és a kitartott magas Cé (félpercesek). Százhalombatta: Üveghegy, 2015. 86 p.
Ki eteti a sirályokat? (anekdoták) Százhalombatta: Üveghegy, 2016. 134. p.
Fifi. Egy illatcsepp története (meseregény Damó István illusztrációival). Százhalombatta: Üveghegy, 2017. 38 p.
Az én Koreám (memoár). Százhalombatta: Üveghegy, 2018. 202 p.
VérHárs (két monológ). Százhalombatta: Üveghegy, 2020