Gergely Tamás: KÁRÓKATONÁK – Mälar-parti séták 15.

Kárókatona – különös név. Különös madár, nem vegyül más fajtákkal. A Mälar-parton megvan a helyük, ami csak az övék: a grimstai yacht club előtt két hullámtörőt állított fel az ember, azokra telepszenek. Napközben azokon pihennek: tíz fér el az elsőn, amit mi látunk, s nagyon tartják a távolságot, mintha a vírustól félnének, hogy egymástól elkapják…
De van, lehet a távolságtartásnak egy praktikusabb magyarázata is: a szárnyukat szárítják, majdnem mindig van legalább egy karókatona, amelyik kitárt szárnyal szárítkozik, olyanok, mint egy asszír jelkép, ahhoz kell a tér, vagyis a távolság.
Hogy honnan a kárókatona név, azaz mitől katona, nem tudjuk, mi tréfásan spionoknak nevezzük őket, illetve olyan lényeknek, amelyeknek valamiféle feladatuk van ott, a Mälarenen, titkos missziójuk. Ugyanis egyesével ismeretlen helyre repülnek, s ez az állandó el-eltűnés gyanússá teszik őket a szemünkben.
Úgy képzeljük, hogy a fészekhez repülnek vissza, mintha ellenőriznék az ”otthoni” helyzetet, esetleg a kicsinyeiket. Viszont akkor miért a hullámtörőn gyülekeznek és időznek? Továbbá: hogyan osztják be, ki legyen a soros vigyázó, és ki indítja el az útra őket?
Nagyon szép a röptük! Mindig a vízhez közel, méternyi magasságban, mindig egyenes vonalban, tempósan, nem sietve, mégis gyorsan, erőteljes szárnycsapásokkal.
Egy indul, néha egy másik követi, mintha ellenőrizné az elsőt. Majd visszajutva gyakran a vízben landolnak, mielőtt a gömbölyű tartályra, a hullámtörőre felszállnának. Ha nincs elég hely, jeleztem, hogy tartják a távolságot, az ott tartózkodók nem engedik fel a visszatérteket. Ezért szárítkoznak.
Feketék, Mátyás király fekete hadserege az asszociáció számomra fél pillanatig. Egyszemélyes orosz tengeralattjárók jelentek meg három évtizeddel ezelőtt, annak emlékképe él, bukkan elő a tudatomban, mindenképpen rejtélyes a tervük. Mosolygunk rajtuk, s jelenlétük hangulatossá teszi a képet.
Kitárt szárnyuk is jellegzetes. Tudom, hogy széttárt szárnyú madarat sokan használtak szimbólumokban, nem is merem leírni, hányan és mire. Ha birodalmak zászlóira vagy például a turulmadárra gondolunk. Elég, ha az interneten valaki utánanéz. Engem egy keleti amulettre emlékeztet. Egyik kolleganőmnek lógott a nyakában egy ilyen a Nemzetközi Könyvtárban. Jó, hogy rákérdeztem: mi az? Kiderült, egyes kisebbségek használják, a zoroasztrikus amulettet főleg Iránban, de nemcsak ott. Magyarázata után nem néztem őt perzsának, bár iráni. Se szírnek az asszírt, mert Szíriából érkezett. Én sem vagyok, ugye, román, bár Romániában nőttem fel.
Szóval nem minden az, aminek látszik. S a kárókatonák nem oroszok, továbbá nem spionok.

***

Gergely Tamás Mälar-parti séták sorozatában eddig megjelent írások:

Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19-én született Brassóban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt.
1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Újra publikál romániai magyar nyelvű lapokban (Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb.). A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), s Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).

Gergely Tamás első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.

Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása

Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán

Kötetei
Módosítás (novellák, történetek, Forrás-kötet, 1981).
Latorcza kontinens: a döbbenet egypercesei. Marosvásárhely: Mentor, 1998. 88 p.
Torokcsavar (regény). Illusztráció: Maurits Ferenc. Csíkszereda: Bookart, 2010. 238 p.
Szépvölgyi mesék (meseregény Damó István rajzaival). Százhalombatta : Üveghegy, 2014. 46 p.
Vadmalac és a kitartott magas Cé (félpercesek). Százhalombatta: Üveghegy, 2015. 86 p.
Ki eteti a sirályokat? (anekdoták). Százhalombatta: Üveghegy, 2016. 134. p.
Fifi. Egy illatcsepp története (meseregény Damó István illusztrációival). Százhalombatta: Üveghegy, 2017. 38 p.
Az én Koreám (memoár). Százhalombatta: Üveghegy, 2018. 202 p.
VérHárs (két monológ). Százhalombatta: Üveghegy, 2020