A vízhez közeli padon ülünk, megtehetjük, mert szélcsend van, nem fázik meg a hátunk. Különös zajra leszünk figyelmesek. Hátranézek, hát egy szokatlan öltözetű csoport közeledik a parkoló felől: középen egy menyasszony és egy vőlegény. Lengén öltözve azaz csak a menyasszonyi ruha a fiatal nőn, a férfin fehér ing-fekete kosztüm. A menyasszonyi slepp: két velük egykorú nő és egy férfi, az egyik a menyasszony testvérének tűnik, a másik két személy a vőlegény bátyja és lánytestvére lehet. Bevándorlók, a két férfi a hanglejtésből ítélve kínaiul beszélget egymással, a nők – minthogy a fejük bekötve – muszlimoknak tűnnek, arra gondolok, ujgurok. De a kedvük se nem kínai, se nem ujgur, hanem a szokásos esküvői, és szorgalmasan fotóznak.
A menyasszony a központ, nyilván. Ő a nagyobb gonddal öltözött, a rét sétányán is magas sarkú cipő, óvatosan jár, emelgeti a földig érő ruhát, mosolyog, de csak módjával. Végül kibontja a fátylát, a magasba emeli.
A leendő férj az oldottabb hangulatú, a tréfás, bebújik a menyasszony fátyla alá amikor fényképezik, hangoskodik. Minket is észrevesz, integet, bújik ki a bőréből.
Lejutnak a tóig, a rucák közé lépnek, ott fényképeznek – a rucák sok mindent megtapasztaltak már, de ilyet még nem láttak. Kaját remélnek, de azt nem kapnak, úgyhogy nem értik a dolgot, s tanácstalanul odébbállnak.
Mi is elindulunk, hogy ne zavarjuk az ünneplőket. Legyen övék aznap a Mälar-part! Kissé féltjük őket, hogy a 12 fokos hűvösben megfáznak.
A Kerek-erdő széléről még visszanézünk. Ezek az emberek ide jöttek ünnepelni, ezt találták szépnek, templom helyett, mert templomuk, ugye, Stockholmban nincs, a természetet találták az eseményhez méltó helynek.
Ez kissé minket is feldob, visszanézünk s nem is őket látjuk, hanem a Mälar-partot. Ez a miénk, ez a mi mostani életünk, összegez Éva. A Balti-tengerbe igyekvő víz, az a néhány hajó, amelyiknek még a nevét is tudjuk, két tucat vadruca, két pár hattyú, bár ők ritka vendégek, és két alá-alábukó szárcsa. Kiegészítve ujgur esküvői párral.
Jól van ez így, gondoljuk. Azzal eltűnünk a Kerek-erdőt kerülő ösvényen.
***
Gergely Tamás Mälar-parti séták sorozatában eddig megjelent írások:
Gergely Tamás: LÚDFÉLELEM – – Mälar-parti séták 1.
Gergely Tamás: SZÁRNYASZEGETT LÚD – Mälar-parti séták 2.
Gergely Tamás: BELARUSZ – Mälar-parti séták 3.
Gergely Tamás: ELTŰNT A NAPRAFORGÓ – Mälar-parti séták 4.
Gergely Tamás: KICSI KIS JUHARFÁNK – Mälar-parti séták 5.
Gergely Tamás: GAZ – Mälar-parti séták 6.
Gergely Tamás: SZÜRKEGÉM – Mälar-parti séták 7.
Gergely Tamás: DÚDOLÓ – Mälar-parti séták 8.
Gergely Tamás: ÉLÉSKAMRA – Mälar-parti séták 9.
Gergely Tamás: SÁNTI – Mälar-parti séták 10.
Gergely Tamás: A GONDOSSÁGRÓL – Mälar-parti séták 11.
***
Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19-én született Brassóban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt.
1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. Újra publikál romániai magyar nyelvű lapokban (Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb.). A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), s Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).
Gergely Tamás első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.
Gergely Tamás a Lenolaj.hu oldalán megjelent összes alkotása
Gergely Tamás Vadmalac félpercesei a Lenolaj.hu oldalán
*
Kötetei
Módosítás (novellák, történetek, Forrás-kötet, 1981).
Latorcza kontinens: a döbbenet egypercesei. Marosvásárhely: Mentor, 1998. 88 p.
Torokcsavar (regény). Illusztráció: Maurits Ferenc. Csíkszereda: Bookart, 2010. 238 p.
Szépvölgyi mesék (meseregény Damó István rajzaival). Százhalombatta : Üveghegy, 2014. 46 p.
Vadmalac és a kitartott magas Cé (félpercesek). Százhalombatta: Üveghegy, 2015. 86 p.
Ki eteti a sirályokat? (anekdoták). Százhalombatta: Üveghegy, 2016. 134. p.
Fifi. Egy illatcsepp története (meseregény Damó István illusztrációival). Százhalombatta: Üveghegy, 2017. 38 p.
Az én Koreám (memoár). Százhalombatta: Üveghegy, 2018. 202 p.
VérHárs (két monológ). Százhalombatta: Üveghegy, 2020
Gergely Tamás KI ETETI A SIRÁLYOKAT 99+1 anekdota című kötetéből
*
GERGELY TAMÁS BÓDOG című szatirikus kisregénye a Magyar Elektronikus Könyvtárban
Legfrissebb hozzászólások