Ma délelőtt egy nagyon nyitott, beszédes, barátságos, börtönviselt taxisofőr szállított a város egyik távolabbi pontjából a másikba. Sokoldalú, tanulságos felvilágosításokkal szolgált, azzal kezdte, hogy például a sűrű forgalomban nem érdemes megvárakoztatni a klienst, át kell hajtani a parkolón és a sor elejére húzni gátlástalanul, aztán megmutatta az alkarjára tetovált kisfia nevét, részletesen elmagyarázta, hogy a sittes tetkó sokkal fájdalmasabb, varrótűvel, dróttal és egyéb improvizált eszközökkel készül, de oda se neki, a sitten ezt egy igazi férfi elviseli.
Próbáltam idomulni feldobott hangulatához, amúgy nem tűnt nehéznek, csak hát én olyan szegény vagyok, hogy költségvetésemből mindeddig még egy belevaló priuszra sem futotta.
***
Keszthelyi György alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
Keszthelyi György alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
Legfrissebb hozzászólások