2018-04-24
2 perces 10
Maróti Ildikó: Az időről
Örök időt szeretnék, toppant a kis másodikos, mindig akkor van vége a játéknak, amikor a legjobb, apukám is mondta.
És a röpdolgozathoz is kellene az örök idő, bizonygatta, miután elmesélte, hogy a nagy túlerővel szemben vesztésre álló görög harcosoknak azt m...
Maróti Ildikó: Arról, amire szükség van
Ahogy hallgatom a mögöttem háborgó nő hisztérikus kirohanását, muszáj kicsit előbbre lépnem, annyira felindult.
- És képzeld, a két hajléktalan nekiállt csókolódzni. Majd fölfordult a gyomrom tőlük.
Nehéz ilyenkor nem nyilvánítani véleményt.
Igaza volt Szer...
Maróti Ildikó: Húsvét előtt
Előttem két kamaszfiú a sorban, testvérek lehetnek.
- Én most megbélyegezlek: irigy és szűkkeblű vagy.
- Jól van.
- Nem is állsz ki a becsületedért? Akkor még gyáva is vagy.
- Na és aztán? - kérdezi egy megvilágosodott nyugalmával a megtámadott.
- Én párb...
Maróti Ildikó: Az állatokról és a Tejútról
A madarak, a bogarak, a molylepkék, és a békák számára is rendkívüli jelentőségű a csillagok és a Tejút látványa a tájékozódásban, olvasom.
Az állatok szeretete gyerekkorban valahogyan természetes. Örülnek, ha nézhetik a pókok rejtélyes szövési technikáját, a...
Maróti Ildikó: Az időről
Előbb egy asszony jön velem szembe, szerencséd lesz, hogy miben, megtudod, ha megállsz. - kiabálja.
Vidáman kikerülöm, mint a tangát áruló férfit, aki szerint nagyon trendi az áruja, jól járok vele.
Eszembe villan egy filmsztárosan jóképű férfi levele.
A pr...
Maróti Ildikó: A tisztaszívűségről
Jó fej ez a kereskedő, gondolom, miközben elmondja, hogy a Meyer citrom Kínában őshonos, a mandarint és a citromot keresztezték, attól lett ilyen finom, vegyek, most érkezett.
Schrödinger macskáját sem a sarki állatkereskedésben keresné, kultúrantropológuskén...
Maróti Ildikó: Újra a szerelemről
Leonardo da Vinci szerint az ember, mint Isten képmása, a világ kicsiben, és annak harmóniáját testesíti meg.
Mikrokozmosz, amelyben ott a makrokozmikus teljesség.
Ez gyönyörű, és eszembe is jut, mikor a srácot hallgatom ahogy szerelméről mesél elragadtatott...
Maróti Ildikó: Kérdések
A film főhőse olvassa egy könyvben:
"A haláltól való félelem valójában az attól való félelem, hogy nem voltunk képesek azzá válni, amit megterveztünk magunknak. Ha ránk zuhan a bizonyosság, hogy azt a teljességet sose érjük el, hirtelen nem tudjuk, hogyan élj...
Paulovics Tamás: HATVANHÉT TELE
Hatvanhét tele volt, december.
Elmúlt már karácsony, korcsolyáztunk. Egy nagyfiú: a Lovász Jancsi igazi jégkorongot hozott és szájtátva néztük: milyen menő ütője volt. Én nem fértem be egyik csapatba sem.
Kicsi voltam még, lassú és ügyetlen. Így aztán egyr...
Maróti Ildikó: A boldogságról
Idős férfi monológjából egy József Attila vers töredékét hallom ki, aztán abbahagyja a beszédet, belenéz az utazóközönség szemébe - mármint azok szemébe, akik nem sütik le szemérmesen - és azt kérdezi némi támadó éllel a hangjában:
- Mi a boldogság? Hol a bol...