2024-12-21
próza 10
Sárközi Mariann: Anya
Milyen egyszerű, mégis sokat mondó szó... Nekem kegyelem és áldás, hiszen életem történései kegyelemnek és áldásnak sorolták mellém ezt az egyedüli és pótolhatatlan érzést...
Viki minden. Nemcsak egy gyermek, hanem barát, vigasz, sőt, olykor keserűség. Mindig...
Cselényi Béla: Az első összeroppanás aurája
Félni a pőreségtől és lesni azt — egy kaptafára megy. A nyarak átkozottak. Sárga trikómon fekete szám. Csíkos trapéznadrág. Úgy érzem, vagányul öltözöm, de hol vagyok még a meztelenség vagányságától. Mindenütt béke, mindenütt posvány, sehol a meztelenség. A vö...
Farkas Szabolcs: Hitvány egy emberek vannak…
Én mondom komám, a mai emberek mind meg vannak bolondulva, egyenesen bódogtalanok érted-e. S métt es mondom ezt? Azétt, met lopnak, csalnak, s hazudnak, többet, mint münk fiatal korunkba.
A múltkor es, ülök a lépcsőn ember, szürkületbe...
Márffyné Horváth Henrietta: Illatok
Amint a nap, aranyló fényével elkezdte simogatni a városka századelőt idéző házait, az egyre forgalmasabb utcákon feltűnt egy jellegzetes alak. Mindenki a barátja volt, mégsem tartozott senkihez. Vidám ügetésével, érdeklődő tekintetével, elmaradhatatlan kellék...
Géza Béla: Egy zoológus naplójából
Tudjuk, hogy az oroszlánok – ellentétben az emberrel – csak akkor esznek, ha éhesek. Ezért aztán életemben nem láttam még kövér oroszlánt, de még olyat sem, aki szaladgál a Margitszigeten körbe-körbe.
Tehát, ha éhes lesz az oroszlán, akkor kimegy a rétre és...
Andrásfai Eszter: A másik kilenc
A történet a Challenger űrsikló 1986. január 28-i katasztrófájáról szóló fikció, azoknak az embereknek a szemszögéből, akik részt vettek a „Tanár az űrben” program válogatásán, és tizenhétezer jelentkező közül bejutottak a tíz közé, akik közül végül Christa Mc...
Sarkadi Zsolt (Herizonford): Biznisz
30 év múlva még mindig nagyon kevesen fogják elhinni nekem, hogy a megkeményedett, lejárt gumicukrot 10 másodperc alatt vissza lehet puhítani a mikróban. Próbálom majd szabadalmaztatni a módszert, a bemutatómat közvetítik a tévék, lehet nézni a neten, minden l...
Cselényi Béla: Vekkeriszony vekker előtt
Jaj, a vekkertől való rettegés beépült csontjaimba, mint az X-sugár, csontjaimból pedig, mint a fluor, álmaimba illant. Mindjárt fel kell kelnem — gondoltam álmomban –, bár tudja a fene, hogy járok-e iskolába vagy sem. Elvégeztem a tizenkét osztályt, aztán álm...
Andrásfai Eszter: Rita Húsvétja
Rita számára sosem volt igazi ünnep a húsvét. Gyerekkorában persze keresett és talált is színesre festett tojásokat, sőt, akár valami apró meglepetést is, de hát a húsvét mégsem volt olyan, mint a Karácsony. És ráadásul mindig elérkezett utána a rettegett hétf...
Cselényi Béla: Mobilkapcsolat
Anyám délelőtt felhívott, hogy hogy vagyok, mert álmodott valami rosszat. Tíz perc elteltével újra felhívott, még egyszer érdeklődve a hogylétem felől, és ismét utalva — feltételezhetően zavaros és obskúrus — álmára, amelyet ezúttal sem fedett fel.
Délután én...