2024-12-23
próza 10
Gergely Tamás: KIOPERÁLJÁK – AZ ELSŐ MÁSODIK SZÍVEM
Cétén voltam ma, Cété, a szót ma tanultam, a té, az a tomográfiából származik s az is valami, sőt: összetett szó, a cé, a computerből, számítógép magyarul, egészen megnyugszik az idegrendszerem, amikor az ismert magyar szót leírom.
Szóval benyomnak egy ”tepsi...
EUGENIA S. LEE: Nem mindennapi mindennapok Dél-Koreában 7.
Hmm, itt az egyik legnagyobb televíziócsatornán épp adományokat gyűjtenek az Amnesty International-nak a szír háború képeivel, a nők jogaiért. A másik csatorna azt mutatja, amint Cheongju város polgármester asszonya, aki egyébként nem fiatal már, álló nap taka...
Maróti Ildikó: A vízről
A Dunában úszva hallom a kiskölyköt:
Ez nem a tenger, üvölti, és szalad tovább, mint a szerelmespárok a filmekben, de mögötte egy lány helyett az apja fut, és azt kiabálja, de, ez a tenger! Aztán abbahagyja, és a kisfiú tovább rohan fel és alá.
A vízről anny...
Bábel Antónia: Piknik
Az erdő nyári díszben tündökölt. Roskadoztak az eperfák, illatoztak a málnabokrok, hízott a zamatos vadkörte. A rétet árvacsalán, zsálya, kamilla és sok színes virág tarkította.
Medvemama pikniket szervezett a tisztásra. Pokrócokat terítettek le, ki-ki kibont...
EUGENIA S. LEE: Nem mindennapi mindennapok Dél-Koreában 6.
Tegnap kórház után kagylót ettünk, estére a térdeim felmondták a szolgálatot, arra sem igen emlékszem, hogy aludtam el. Végül is a fiam otthon maradt anyámmal, a lányom jött egyedül, ő még jatlag - es naphosszat alszik.
Ma, itt 30 fok felett van a hőmérsékl...
Gergely Tamás: NÁ PRÁHU
Besötétedett Pozsonyban, mire a belőle kivezető utat keressük, és semmiféle eligazító táblát nem találunk. Járókelőktől kérdezzük, merre Prága, de egyrészt igen gyéren vannak, másrészt egy kukkot nem értenek angolul. "Ná Práhu", úgy halljuk, ezt ismétlik egymá...
Kovacsics Zsuzsanna: Fél hétkor
Állok az előszobában és várok. Kezd melegem lenni. Ki kéne gombolni a bundát. Lehet, hogy fel sem kellett volna venni? Apu azt mondta, hatra itt lesz. Tíz perccel elmúlt, és még mindig nincs itt. Biztos, megint közbejött valami. Elhúzom a függönyt a bejárati a...
EUGENIA S. LEE: Nem mindennapi mindennapok Dél-Koreában 5.
A kórházban vagyok, ami egy cseppet unalmas, egy cseppet nyomasztó, de meg lehet szokni.
Ma meghalt egy bácsi az osztályon, hirtelen történt, a nővéreknek nem is maradt idejük áttolni őt a haldoklós egyágyasba, ahonnan a rokonok hangos sírása szokott csende...
EUGENIA S. LEE: Nem mindennapi mindennapok Dél-Koreában 4.
Ma kórház nap van, azaz én vagyok estétől a soros, leváltom a sógornőmet a mama mellett. Egészen szombatig ott leszek, közben pénteken a gyerekeim is megérkeznek majd. Már telefonáltam reggel, hogy van a mama, nincs jelentős változás semmilyen irányba a lánya ...
Gergely Tamás: BEZÁRUL
Áll Vadmalac a mezőszélen, azaz az obszervatórium domboldalának alján. Olyan a domboldal, mint egy legelő, amit viszont nem is kaszálnak, vagy mint erdei tisztás - az Isten vetette el, ami ott terem, kinő a földből.
Vadmalac közel megy, és hozzászól az immá...