2026-01-11
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
Kapui Ágota: Arad
Golyó süvít a megkötözött létben,
fehér ingeden vöröslő virág,
és torkodon felhorzsolt feketében
még ott nyüszít a lenyelt némaság.
Délceg bitók árnyéka ott feszül,
hol ablakod csak kéttenyérnyi ég,
és szűk huzat surran a résen át,
és vacsorád morzsáit söpri m...
Gergely Tamás: ERGO
Kedvenc fotelében terpeszkedett, az ablakon keresztül a kis juhart bámulta, az a könnyű légmozgástól épp himbálózott.
Nem forgott a fotelben, Vadmalac, még a fejét sem fordította.
”Ha teljesen mozdulatlan maradok – mondta magának –, az Idő nem vesz észre. Elsu...
Keszthelyi György: Arculatok háza
Hat óra tíz perc – a lelki szegények
bennem szunnyadnak keresztbe-kasul,
ám boldog egy se lészen,
mert az én országom nem a mennyeké.
Áttekinthetetlen, jutányos tél vagyok,
sehovatartozó gardrób, vasajtók
mögé zárt, oldatlan arculatok háza.
*
Merre csavarogsz,...
Gergely Tamás: VADMALAC MOSOLYA
Családi ünnepély, a Koma fényképez, MOSOLYOGJ, mondja Vadmalacnak, akinek nem megy.Eléugrik Kismalac:- Apu, mennyi kettő meg három?Előugrik, hogy az irodába hívták, lejátszódtak neki egy színes filmet, majd felszólították: MOSOLYOGJ!Nem ment. Akkor az egyik s...
Gergely Tamás: PUHA PASZULY
Félt a puha paszuly. Ha tudott volna remegni, remegett volna. Centinyi zöldpaszuly két paszulyszemmel teli rész között helyezkedett el, s mert lágy, puha, attól félt, hogy kivágva eldobják. Eldobja az a nagy kéz, amelyik szortírozott. Vágott a könyörtelen olló...
Gergely Tamás: LÚDFÉLELEM
A napok óta megszokott kép fogad: a strandot elfoglalták a ludak. Elsősorban a fövenyes részen állnak, de legel egy részük a füvön, és meglepően sokan lubickolnak a Mälar vizében.
Ember sehol, illetve a strandolók hiányoznak. Mi Évával a erdő alatti fapadon...
Para Olga: SZÜLETÉSNAPOMRA
hetvenhat éves lettem én
hálaadás e költemény
sóhaj
óhaj
ajándék mellyel meglepem
íróasztali szegleten
magam
magam
hetvenhat évem elszelelt
tanári bérből sok nem telt
az ám
Hazám
s ha lehettem is oktató
én is töltőtoll koptató
szegény
szegény
aranykorban tánco...
Kapui Ágota: Őszi enteriőr teával
Lábaid elé lomha csendek
komondor testtel heverednek
kályhádban szikrakölykök laknak
fény-kukoricát pattogtatnak
faladon árnyék ákombákom
alkonynak rongya leng az ágon
teás kancsódnak lóg az orra
mintha csak oly sok gondja volna
tenyered vackán ül a csésze
fel...
Gergely Tamás: AZ EGÉSZ
Kilátóhelyükön ültek egymásnak háttal: Vadmalac Északra nézett, Malacka Délre. Mindketten az új évszak színeivel voltak elfoglalva: a halványsárgától a rothadásbarnáig.
”Ősz van”, gondolta mindkettő, de egyik sem mondta ki, a színtobzódás szebb volt, mint maga...
Keszthelyi György: Szemrevételezlek
Légy hadüzenet. Első lövedék,
megtizedelt, nyomorék nemzedék.
Légy robbanó hegy, hömpölygő láva,
akasztott zsiványnak rángatózó lába.
Légy basszus, violin, disszonancia,
megkövült istennek leánya, fia.
Légy parasztnak beteg, bicegő szekere,
szétesett templomna...