2026-03-10
Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap 10
B. Tomos Hajnal: Februári tébláb
Mintha nagybeteg lenne a Nap
nem moccannak a fények –
lanyha a pillantás
s az előgyártott tények.
Befele fordulnék,
kemény a párna –
mintha ma és sohanap
senki sem várna.
***
Forrás: Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap
B. Tomos Hajnal csángó mag...
Gergely Tamás: OPTIMISTA
A hirtelen mozdulattól inge hónaljban elhasadt. Valószínűleg azért, mert Vadmalac nemcsak a magasba emelte a karját, hanem, mint egy pingpongjátékos, oldalra is.
Meg hát az indulat… Azt akarta kifejezni, hogy komája állandóan szomorúnak, sőt keserűnek látja. P...
B. Tomos Hajnal: A kasza
Ott csüng a kasza
a csűr kapuján,
mint régen,
hogy kéznél legyen,
ha napkeltekor
indulni kellett -
mikor még dér pillogott,
gyöngyözte útját a tisztáson
s szemében izzottak a csillagok.
Ó hány nyersen hersenő rend
fekszik már mögötte,
hány nyár tűnt tova,
mint...
Gergely Tamás: Lék a jégen
Vadmalacnak újévi fogadalma volt, hogy léket vág a tó vizébe, és megfürdik, legalábbis egyszer alámerül a hideg vízben.
Jó az állítólag a vérkeringés szempontjából, ő maga úgy fogalmazott, hogy: ”megpezsdül tőle a vérem”.
Ki is ment, azaz magával vitte Malacká...
Gergely Tamás: TÖRVÉNY
A koma belesápadt Vadmalac igazába. Mert érezte, hogy úgy van, ahogy a mentora magyarázza. Ő még kikelve magából magyarázta, hol tértek el “azok” a törvénytől, mire Vadmalac nyugodtan, él nélkül közölte vele, hogy azok a törvények írva vannak, de a valóságban ...
André Zsuzsa fotója
André Zsuzsa alkotásai a Lenolaj.hu oldalán
André Zsuzsánna Photography
André Zsuzsa alkotásai a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap oldalán
André Zsuzsa így ír magáról:
Csíkszeredában születtem, ahol ma is élek. A he...
B. Tomos Hajnal: HOGY LEGYEN MIT SZERESSEK
Hat-hétéves koromban,
mikor már tudtam burjánt szedni,
vizet hozni a pléhkannában,
nagyanyám vitt ki mindig a temetőbe,
ahol két kisded gyermeke pihent
a futórózsák alatt.
Aztán, mikor teste melléjük került,
egyedül már nem mentem ki
a fehér márvánnyal szögelt...
Keszthelyi György: Zártkörű város
Zártkörű város ez – hol pocsékolják az időt s a bort
a mannát osztogató komornyikok?
A szűz szerteszét szórta a galambokat,
túrós máléval táplálja őket,
hogy csorba ne essék a feddhetetlenségen.
Köpök a földre, az megtermékenyül,
átviszlek az igaz rendszerekbe...
Gergely Tamás: MIT LÁT?
Behunyták a szemüket, Malackával.
”Mit látsz?”, kérdezte Vadmalac.
”Anyámat látom.”
”Előtte vagy utána?”
”Előtte, fogom a karját.”
Kifehéredik.
”Szorítom.”
”Elválasztanak tőle.”
Sír.
***
Gergely Tamás erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő 1952. augusztus 19...
Gergely Tamás: Három hattyú
Vadmalac három hattyút fedezett fel az égen. Egymás mellett szálltak, tempósan, méltóságteljesen, fehéren.
A látványtól nyöszörögni kezdett. Egyrészt örömöt fejezett ki ez a hang, mert Vadmalac szerette, amit látott, másrészt fájdalmat:
”Ilyen életet szerettem...