2024-12-10
Gergely Tamás 10
Gergely Tamás: MEG MIKULÁS
Vadmalac felült az ágyában, és ezt mondta: ”Jézus akarok lenni!” Ami alatt azt értette, hogy neki is varrjon Malacka olyan sipkát, mint amilyent Kismalac készít éppen az iskolai ünnepségre. Malacka fel fog azon lépni, ő az egyik manó, Télapó-öltözetben. Nem já...
Gergely Tamás: SKIZO
Különböző helyeken lepte meg a másikat. Hogy nem ő, hanem a másik beszél. “Ez nem lehetek én.” “Ez nem én vagyok.”
Vagy hogy nem ő gondolja, hanem az, akivel együtt él. Egy testben. Majdnem úgy, mintha ikrek lennének. És mégsem.
Gyengébb pillanataiban úgy ké...
Gergely Tamás: Utolérni önmagát
”Látod!”, kérdezte Vadmalac. Kissé hangosabban a szokásosnál. Fel volt ugyanis hevülve. A lelke. De a teste is, gyöngyözött a homloka, nedves a sörénye. Komája nem ismert rá. ”Ott! Ott!”, mondta, mutogatott.
Komája megfogta csuklónál, azaz elülső lába bokáját...
Gergely Tamás: Tájm
Vadmalac azt hitte, fő a feje, konkrétan is. Megkérte Malackát, ellenőrizze a homlokánál, de semmi.
”Komám, fordult a barátja felé, időt adj nekem!”
Az csak hebegett-habogott, hogy nem érti a ”mestert”. Kínjában elkacagta magát, vakkanásnak tűnt inkább.
”Ha...
Gergely Tamás: KELLEMES JÚLIUSI NAP VOLT,
meleg, de nem túlságosan, és napsütéses, legalábbis Stockholmban. Årstában dolgoztam akkor, Liljeholmenig utaztam metróval, onnan vagy busszal, vagy, mint aznap gyalog. Kellemes volt az idő, írtam, meg hát…
A rádióba – svéd P1-es - bemondták, hogy éppen kül...
Gergely Tamás: VIRÁG, VIRÁGA
Vadmalac előbb az alma húsát ette, majd eljutva a magházig, lelassult. A testhelyzete is segítette ebben: vasárnap délután volt, sehova nem sietett, semmi nem várta.
Zaklatott háborús képek is elkerülték, a tévé képernyője elzárva.
Maradt a mikrofilozófia: m...
Gergely Tamás: PETREZSELYEM
”Mozdulj már ki!”, unszolja a Komája, Vadmalac nem érti a dolgot. Hiszen gondolatban nemhogy ”kimozdul”, hanem egyenesen ”vágtat”, a globalizáció megnyitotta előtte az utat.
Hogy a teste… Hát az mintha derékig bebetonozva, legalábbis elföldelve.
”Hadd - mond...
Gergely Tamás: KUPOLA
”Akkor most mondd meg, mi jellemzi korunkat!”. Azt nem tette hozzá, hogy ”ha olyan okos vagy!”, nem is gondolta, lelke mélyéből tisztelete a komáját, Vadmalacot. A ”lelke mélyével” az őszinteségét mérte, az volt a maximum.
Vadmalac tudta a komája kérdésére a ...
Gergely Tamás: Tükör. Összehasonlít
Apját látta meg, amikor a tükörbe nézett. Már majdnem köszönt is neki, annyira hasonlítottak. Elmosolyodott ezen, mindenesetre érezte, hogy nincs egyedül.
”A szeme”, mondta ki a szót, illetve azt akarta, hogy ”a szemem sokkal nagyobb. Vagy keserűbb”. “Érdekes...
Gergely Tamás: TÜKÖR
Előbb eltávolította a körülötte állókat. Komáját elküldte halászni, Malackát olvasni, Kismalacot, menjen korcsolyázni, hiszen tél van, hó van, a jókedv magától megjön.
Majd hogy egyedül maradt a szobában, a kisszéket a szoba közepébe helyezte, s a kasztenből ...