2025-01-23
Gergely Tamás 10
Gergely Tamás: KOKÁRDA
Malacka még egy kokárdát is kitűzött. Ami Vadmalacot meglepte, kérdezte is: ”Az minek?” Céljuk az ünnepség volt, vagy minek is nevezze, de hát kokárdát… Nem az a fajta a család. Nem az a tradíció.
A magáét, vagyis amit Malacka a kezébe nyomott, a mellényzsebé...
Gergely Tamás: MÁS
Bodor Pál emlékére
”Mi…” – mondta, de már az első szónál megállt. Hol vannak, hova tűntek? – gondolta. El. A földbe. ”Kinek a nevében beszélek, azaz kinek?”
”Már nem is értik, a ’mi’ divatjamúlt, egymás ellen harcolnak, kik ezek?”
”Mi építettünk” – gondol...
Gergely Tamás: AZUTÁN
A fecskéket várták a tó partján, egy-egy műanyag-ülőkére heveredve. Szerencsére a kabátjuk vastag, hát nem fáztak. Mert még csak a barkák nyitottak, más növény nem merészkedett elő.
A fecskéket nem is úgy várták, estére vagy vasárnap délutánra. Hanem hogy vág...
KISEBBSÉGBEN: A félpercesek titka
Örömmel adunk hírt arról, hogy megjelent szerkesztőnkkel és egyben szerzőnkkel, Gergely Tamással a Bukaresti Rádióban nemrég elhangzott érdekes interjú nyomtatott formában a kolozsvári Új Magyar Szó-ban (Maszol). Gergely Tamással Zsehránszky István erdélyi mag...
Gergely Tamás: EGY MÁSIK DARAB
Komája fürkészőn figyelte a Vadmalac csülkét.
”Mi van?” – kérdezte Vadmalac. Majd hirtelen ötlettől vezérelve azt ajánlotta, hogy fogjanak kezet.
Kezet fogtak.
Ettől meglágyult a koma szíve, elmondta:
”A polgármesteré szennyezett. Mocsok tapad hozzá.”
”Vé...
Gergely Tamás: A pszichológus lába
Éva meséli, hogy az évente megrendezett könyvbemutatón a Polstjärnanban az egyik résztvevő, egy fiatal illusztrátor nő azzal kezdte bemutatóját, hogy elmesélte, hogy pszichoanalitikushoz jár. Az meg arra tanítja, hogy mindig a jelennek éljen.
Eddig semmi rend...
Gergely Tamás: AZ UTOLSÓ
Egy oszlop nekiment Vadmalacnak. A metró kijáratánál. Vadmalac fájdalmat nem érzett, csak valami zsibongást homlok tájon. Ezért nem is káromkodott, se nem haragudott, még meg is ölelte, az oszlopot. Gondolta, pihenjenek együtt.
S hát ahogy az esti fényben eln...
Gergely Tamás: AMIKOR A SAJÁT HANGJÁT HALLJA
Vadmalac előbb nem értette meg, hogy komája szolgáltatja a hangot a mobiljáról. Felismerte magát abban a hangzuhatagban, bár elég idegennek tűnt önmaga számára. De hát mindegy végül is…
Azért azt mégis meggondolta, hogy vajon a hangja mindent elmond róla? Hog...
Gergely Tamás: HOMOGÉN
Legnagyobb meglepetésére komája különös pozícióban találta Vadmalacot. Míg korábban hanyagul ült a széken, néha meg mintha meglovagolta volna, ezúttal egyenes derékkal ült, magasabbnak is látszott, mint máskor.
”Mi az, nyársat nyeltél?” – viccelt vele.
De Va...
Gergely Tamás: EGYÜTT
Karjuk egymás vállára helyezték, mint a sportolók szokták. Mert győztek, mert lélekben erősítik magukat.
Körbe azért nem táncoltak, mert nem volt, amiért, mindössze álltak szorosan egymás mellett: Vadmalac, Malacka, a komájuk.
Ez utóbbi tette fel a kérdést: ...