2024-12-21
Gergely Tamás 10
Gergely Tamás: SZÁLLNAK AZ ÉVEK
Mintha mindketten látták volna azokat. Mindenesetre a lebukó napot célozták meg pillantásukkal.
”Milyen átkozottul barnák voltak!”, szólt végül a koma.
”Barnák?, kapta fel a fejét Vadmalac. Nekem inkább szürkéknek tűntek.”
Hogy társa is bekapcsolódott a tár...
Gergely Tamás: RIÓ, RIÓ
Látom, valami új szokás jött be divatba: a riói olimpia alkalmával mindenki odaválasztja a saját trikolórját. Gondolkozom, mit is tehetnék ki én, s eszembe jut, hogy Mariannának ígértem szöveget a svéd zászlóval kapcsolatosan.
Hol is kezdjem... interjúsorozat...
Gergely Tamás: Aleppo
Álltak az erdő szélén, a távolba néztek. Inkább Vadmalac, komája mintha őt magát fürkészte volna.
"Bekerítették őket."
Hallgattak egy sort.
Komája megkérdezte:
"Érzed a vérszagot?
Vadmalac nem válaszolt. Bozontos fejét lehajtotta.
Melyik magyar író fogalmazott ilyen frappánsan:
”Idegenek vagyunk, de nem turisták…”
Megoldás itt.
Gergely Tamás: Véres vircsaft
"De hol az elnök?", kérdi a komája. Nem a száz halott zavarja, az ezer sebesült, lehetne egyikük ő maga, hanem a központi hatalom. Annak a hiánya.
"Nem vagy te royalista?", kérdezve válaszol Vadmalac, mosolyog magában a komáján.
"Hát hogy harcoljak Erdoğanér...
Gergely Tamás: Nizza ’84
Vadmalac fuldokolt, komája annyira szorította a torkát. Nem is a torkát, hanem az inge gallérját, Vadmalac különben t-shirtben lazít otthon, de éppen indult el hazulról, amikor komája a hírrel berontott hozzá. Hozzájuk. Kismalac az óvodában, de Malacka kiöltöz...
Gergely Tamás: ÁGYÉKÁHOZ KAP
Szóval hogy idegen lábbal seggbe rúghatom-e a bibliás öregembert, ez volt a kérdés. De ha jobban megnézem, mintha túl telt lenne, túl formás, gömbölyű… mármint a láb, a kölcsön lábam. Mint a villámcsapás ér a felismerés:
“Te jó…”, hogyan is sikoltsak fel – az...
Gergely Tamás: FENÉKEN BILLENT
Káromkodni volna kedvem, hogy a feszültséget magamból kieresszem, de hogyan is tegyem: ha ”mamma miá”-zom, vállon veregetnek, nem volt véletlen ”meleg” az illető?, cikázik át az agyamon. A ”te jó ég” sem felel meg, mert éppen a metró gránit tetejét látom az ég...
Gergely Tamás: SZABADSÁG
Együtt ülünk délben is az asztalnál. Valamelyikünk kiejti száján a "teljes" szót. "Teljes-tejes" asszociálok, eszembe jut, hogyan magyarázta Pista bácsi, magyartanárunk a gyengébb tanulóknak, hogy azok megjegyezzék: "Hasonulás kétféle van: 'tejes' és 'részeges...
Gergely Tamás: MAMMA MIA
Ahogy a peronon sápítozom (”Mamma mia!”), hátba vereget egy ismeretlen.
”Ezé lenne?”, kérdem magamtól, mármint a lábam. Illetve a láb, ami szállít engem, míg az enyém egyre távolodik… Várom, hogy mit akar. Hogy fizessek?
”Mennyibe kerülhet, az az ötven méter...