2023-03-22
Próza (10 talált bejegyzések)
Gergely Tamás: GÁT
– Pléh a szívem – szólal meg Vadmalac, de van Malackának ez ellen egy tromfja:
– Az már volt, évekkel ezelőtt mondtad.
Vakarja Vadmalac a bozontját:
– Na jó, hát akkor beton. Gát.
– Azt meg hogy érted?
– Hát hogy nem engedi hozzám a tragédiát. Még egyes e...
Gergely Tamás: BOMBA
Két kimentett poros könyv s egy pár cipő volt a kezében.
– Ennyi maradt.
– Bomba? Vagy robot? – kérdezte Vadmalac.
– A tető szakadt be, épen két fal maradt.
Mondta a koma, a ház volt élete mukájának az eredménye.
– Nálunk meghúzhatod magad – mutatott a sz...
Maróti Ildikó: Arról, hogy mi lenne jó
- Az lenne jó, ha az iskola udvarán volna egy nagy medence, és abba ugrálhatnánk fejest, azt mondják erre az időre, hogy jó idő, de szerintem nem az, mert dögmeleg van. - mondja egy szuszra a fiú, aki otthon unta magát, mert minden játékával játszott már, soka...
Szuhay-Havas Marianna: A bizalomról és a boldogságról
Az óvodából hazafelé délutánonként megálltunk ennek a háznak a kerítésénél, hogy Lola játszhasson egy számunkra ismeretlen család kutyusával.
Az idős tacskónak volt egy teniszlabdája, amit azonnal keresni kezdett, ahogy észrevett minket.
Minden alkalommal, a...
Jóna Dávid: Sakk
A sakktábla kockái: éj és nap.
Bábuk vagyunk a sors keze alatt,
ő játszik velünk, tologat, kiüt
és a sötét dobozba visszarak.
(Omar Khajjám)
Ültem a busz hátuljában, mint távirányítós autómban a lemerült laposelem. Az ölemben kis hátizsákom, abból húzog...
Barta Zsolt: Anyám a széken
A képen anyám áll egy széken, mellette nővére, az ötlet pedig, hogy ugyanakkorák legyenek, nyilván az ismeretlen fotós fejéből pattant ki. Anyám négy éves lehet ekkor, vagyis a kép készítésének ideje 1939. Rusnya egy év, meg kell hagyni.
A szék fölöttébb isme...
Gergely Tamás: PÁRZÁS AZ ERDŐBEN – Mälar-parti séták 55.
Ma volt talán az első igazi szép tavaszi nap. Télikabátom végre levethettem, ám a vékonyabbtól kissé féltem, hogy megfázik benne a vesém, a bal, azzal van a baj. Ezért a Kerek-erdő szélén fekvő rönkünkre úgy ültem, hogy a hátam süsse a nap. Fordítva, mint szok...
Maróti Ildikó: Anyák napja
Anyák napja és "orgona virága", és giccsbe hajló, ujjal elkent felületű piros szívecskék, amiket te adtál. Emlékek arról, amikor a világos blúz átnedvesedik mellmagasságban, mert sírni kezd a kisbabád.
A meglepetés, hogy nem csak a sajátodéra reagál így a tes...
Barta Zsolt: MANÓ HÁBORÚ
Hogy ki volt Hovatovább kapitány, arra ma már csak kevesen emlékeznek. Még a nagy CsüngőBüngő Erdőben történt, hogy egy ízben háborúra keveredtek egymással a zöld és a kék manók. Püfölték a másikat rothadt almával, szottyadt körtével, már a Nap is szilvalétől ...
Gergely Tamás: NYUSZI
Vadmalac a nyulakat nem szerette. Látni se, ha egy-egy felbukkant a lakása közelében, elhajtotta.
”Hess!”
Jobbat nem tudott, hiába mosolyogtak rajta. Nem tanították meg, hogyan kell, a családban nem volt szokásos a nyulak hajkurászása.
Megértették viszont a...