Dickensnek volt egy macskája, aki mindig az író asztalán ült és mozdulatlanul figyelte a mester kezét és benne a tollat. Csak akkor mozdult meg, ha az óra az esti tízet kezdte ütni. Ilyenkor kis mancsát rátette az író karjára és ütögetni kezdte. Mintha csak azt akarta volna jelezni, tíz óra, ideje befejezni. Dickens azonban nem reagált a macska figyelmeztetésére, mire az állat újra megcibálta kabátja ujját. Az író erre sem mozdult. A macska ilyenkor mancsát a gyertyára tette és eloltotta.
Nekem is volt egy macskám, Micinek hívták, ő is szeretett íróasztalomon ülni. Mozdulatlanul figyelte az írógép kopogását és közben nagyokat ásított. Sohasem láttam lustább, álmosabb macskát. De ha tizenegyet ütött az ingóra, egyszerre felébredt, felélénkült, leugrott az asztalról, fel az ablakpárkányra és máris eltűnt a kertben. Dehogy törődött ő az egészségemmel.
A szomszédba ment, mert randevúja volt.
***
Havas Zsigmond (Budapest, 1900. január 19. – Budapest, 1972. augusztus 28.) író, újságíró, a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerkesztője (1921–1939)
1945 után 1947-ig a Tolnai Forrás, 1949-ig a Képes Magazin munkatársa. Rövid ideig a Szivárvány című hetilapot is szerkesztette. Spencer Walls néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője, a Kaland klasszikusai című sorozat szerkesztője. Több képeslapnál működött mint vezetőszerkesztő. A Megöltem Hitlert! és az Ámokfutók című népszerű és izgalmas regényeit folytatásokban közölte a Világ című lap. A csontok nem beszélnek, az Ebek tánca és a Farkasmiatyánk című regényeit folytatásokban közölte a Képes Kurír (1945-1947).
Fia, Szuhay-Havas Ervin (1929-1998) író, műfordító, történész és művelődéstörténész, a Delta tudományos és ismeretterjesztő tévéműsor első szerkesztője. Rendszeresen jelentek meg írásai többek között az Élet és Tudomány és az IPM magazinban, több mint 300 kultúrtörténeti rádióelőadása hangzott el a Magyar Rádióban.
Unokája, Szuhay-Havas Marianna (1968) Art’húr-díjas költő, író, 2008 januárja óta az 2015-ben megújult Lenolaj irodalmi és kulturális lap főszerkesztője, illetve az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője. Alkotásait rendszeresen közli többek közt a Káfé főnix irodalmi és fotóművészeti lap, a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin, versei, prózái folyamatosan jelennek meg különböző antológiákban. Négy gyermek édesanyja.
Havas Zsigmond művei:
A fekete matróz (Regény, Budapest, 1927);
Rákosi fiúk (Ifjúsági regény, Toncz Tibor rajzaival)
Aranyos leányszív (Ifjúsági regény)
Galambos Ferkó (Ifjúsági regény)
Az erdő gyermeke (Meseregény, Sebők Imre rajzaival);
A tízfejű sárkány (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1932);
Aranyzápor (Regény, Spencer Walls néven, regény, Budapest, 1933);
Kék lámpa (Regény, Spencer Walls néven, regény, Budapest, 1934);
Mesebokréta (Ifjúsági regény, Budapest, 1935);
A bűnös asszony (Spencer Walls néven, Budapest, 1936);
Az ördög elalszik (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1937);
A koporsó titka (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1937);
A fekete kastély rejtélye (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1937);
A hét szomorúság lépcsője (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1938);
Az áruház kísértete (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1938);
Az acélember (Ifjúsági sci-fi, 1938, Sebők Imre rajzaival);
Az üvegszemű (Regény, Spencer Walls néven, 1939);
Az ördög fia I-II. (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1940);
Kaméleon és gardénia (Regény, Spencer Walls néven);
A holdviola kovácsai (Regény, Spencer Walls néven);
Akit üldöznek a nők (Regény, Spencer Walls néven);
Didergők (Ifjúsági regény, Budapest, 1941);
A vérvirágos ház (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1943);
A fehér titok (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1942);
Hajsza a ködben (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1942)
Tigrisliliom (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1942);
Szürke kárpit (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1943);
A halál balladája (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, 1943);
Hazudtak a fegyverek (Regény Budapest ostromáról, Budapest, 1945);
Mielőtt a lámpákat eloltják (Anthony Astor néven, regény, Budapest, 1946);
Északi szél (Regény, Spencer Walls néven, Budapest, Pán Könyvkiadó,1988);
A libbenő halál (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
A lady már halott (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
A temetőnél állj meg! (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989);
Cukor és korbács (Regény, Spencer Walls néven, Pán Könyvkiadó, Budapest, 1989)
Legfrissebb hozzászólások